A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

TANULMÁNYOK - Kruzslicz István Gábor: Kossuth-kultusz és a hódmezővásárhelyi olvasókörök

a gyermekek a betűket láthassák, kénytelenek az ajtót fagyban, hidegben, akár a legdermesztőbb hidegben is kinyitni

A külterület első és sokáig egyetlen községi népiskolája a Pusztán épült, közel a kutasi csárdához, a neve Kispusztai Községi Elemi Népiskola. Ez az első teljesen téglából készült tanyai iskola. Ez időben a római katolikusok népiskolát tartottak fenn Mártélyon, Csajágon, Csicsatéren és Kútvölgyparton. A reformátusoknak 15-16 iskolájuk volt szerte a határban, de csak kettőnek volt állandó épülete. A bérelt épületek árendájának egyik felét az egyház, a másik felét a szülők állták.

1882-től a város közgyűlései00 forint segélyt szavazott meg minden egyházi tanító fizetéséhez. Ez esetben az egyháznak 200 forintot kellett volna minden tanító fizetéséhez hozzátenni, hogy meglegyen az 1 868-as törvényben megszabott 300 forint minimális bér. Az újság cikkírója a tanítók fizetéséről így ír: „Hát a tanítók fizetéséről szóljak- e ? Erről az oly szerény, oly juta!inatlan díjról, melyet sokszor nyomorúságosabbá tesz azon mód, mellyel ezt mindenik jól kiérdemelt munkája után megnyeri. Egy vasúti bakternak állása nagyon irigylendő sok tanítóéhoz képest, mert az kap lakást természetben, a 300 forintot havonként részletekben pontosan ” "

A református egyház sürgető kérdésére a városi közgyűlés úgy határozott 1893-ban, hogy fokozatosam átveszi a külterületi iskolákat az egyházaktól, vagyis községesíti azokat. A iskolaszék a külterületet 22 iskola körzetre osztotta. Tizenkilenc körzetben már volt valamilyen iskola, ezek közül 6 bérelt helyiségben működött. Megindult a nagy iskolaépítő kampány. Évente három iskolát épített a város. Többnyire két ablak húzódott az épület végfalán, három pedig a hátsó falon. Az épület másik végében volt a tanítói lakás. A közös előteret beüvegezték, itt függtek a ruhafogasok. Ilyen iskola épült 1900 előtt Belsőerzsébeten, Fehértóparton (Barackos), Felsőkopáncson, Hatabla- kon, Kardoskúton, Kenyereparton (ezt 1899-ben építtette Hős Nagy Albert iskola céljára, előbb bérbe adta, majd eladta), Kispusztán (téglából), Kistóvölgyön, Kútvölgyparton, Külsőerzsébeten, Mártély- 1 2

1 Vásárhelyi Közlöny, 1875. július I 1.

2 Uo., 1875. július 16.

41