A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

TANULMÁNYOK - Kruzslicz István Gábor: Kossuth-kultusz és a hódmezővásárhelyi olvasókörök

feketehalmon, Öthalmon, Pusztafeketehalmon, Rácútfélen. Az egyházi iskolák tehát 1897-ben átmentek városi kezelésbe, kivéve a csajági római katolikus iskolát, amely mindvégig megmaradt egyházi tulajdonban. Ez az időszak a külterületen a „községi korszak”, amely 23 iskolával indult. A város nagy részüket átépítette, másrészt újakat épített. 1900-ra elkészültek: Besőszőrhát (Vereskutas), Külsőszőrhát, Gorzsa, Téglásszél, Mátyáshalom, Cinkus, Csicsatér, Nagytatársánc, Fecskéspart, Szikáncs, Szőke-halom... Ezek téglából emelt, tágas, a modern követelményeknek is megfelelő egészséges épületek egységes terv alapján készültek, kb. 6000 forintért darabja. A tantermek négyablakosak, kilenc és fél méter hosszúak, 6 méter szélesek, három és fél méter magasak, padoltak. Kemence helyett kétaknás (Jobbágy) kályhákkal fűtöttek. A tanítói lakás kétszobás, padolt.

A város vezetői hamar belátták, hogy a költségvetés nem bír ennyi iskolát fenntartani. Tárgyalások kezdődtek a minisztériummal az állami tulajdonba adásról. Az átvételi okmányt 1903. május 31-én írta alá a miniszter. A következő években tovább folytatódtak az iskolaépítések. Hatrongyos, Mágocsoldal, Bodzáspart (1906), Mártély (1907), Sóshalom iskolái az előzőekhez nagyon hasonló méretű és kivitelezésű, szép, modern iskolaépületeket kaptak. Hasonló építészeti megoldással, de préstégla borítással készültek el 1910-ben.

A sorozat legszebb iskolái Alsókopáncson, Csókáson, Csomo- kányon, Nagyszigeten (gróf. Károlyi Melinda iskola) és Tegehalmon épültek. Koncz Sándor szakdolgozatában mutatta be a határ iskolasű- rüségnek alakulását 1944-ig.1

Az iskolaépítés az előre kidolgozott körzetekben fokozatosan valósult meg úgy, hogy három kilométernél többet ne kelljen gyalogolnia a tanulónak az otthonától az iskoláig. Lemaradás csak a távoli Pusztán volt, ahol már az 1 870-es évektől az elszakadás gondolatával kacérkodtak. Zugiskolákat azonban ott is tartottak, sőt a kilencvenes években maga a miniszter legalizálta az egyiket azzal, hogy elismerte felekezeti iskolának. A másik iskolaépítésben lemaradt terület az egykori

' KONCZ Sándor: tanyai iskolák Hódmezővásárhelyen. Szeged. 1990. Németh László Városi Könyvtár.

42