A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)
VÁSÁRHELYI ÍRÓTALÁLKOZÓ, 1995. AUGUSZTUS 23-26. - Ács Margit: Egy ilyen intellektuális izé arról, hogy van-e népi irodalom, ha a nép nem kér belőle
vannak.“ Ha a népiek felerősített magyarságtudatának a völkisch-ideológia frontáttörése idején voltak is érthető szorongást és jogos ellenszenvet kiváltó kísérőjelenségei, bebizonyosodott, hogy maga a mozgalom eredendően antifasiszta maradt; néhány részvevőjének számon tartható - s az irodalomtörténetírásban számon is tartott - bűne vagy szellemi-erkölcsi megbicsaklása nem a mozgalom lényegéből következett. De ugyanazok, ugyanott, ugyanennyire számon tartják-e az urbánus oldal megingathatatlan közönyét a magyar társadalom legalapvetőbb gondjában? Aktív ellenszenvét a nemzeti öntudatot megtámasztó kulturális stratégia iránt? Amivel ők is sebeket ejtettek? Mert ezeknek a sebeknek is volt szerepe a teljeskörű antifasiszta összefogás elmaradásában! Persze, hogy nem tartják számon. Hogyne, hogy antiszemitának minősüljenek! Már eddig is túlságosan elnyúlt az előzmények felidézése, ezért a Rákosi- és Kádár-korszak külön-külön népi kirakatpolitikáját és ebben a népi mozgalom néhány fontos tagjának a kompromittáló szerepvállalását épp csak megemlítem, holott valójában óriási befolyással volt arra, hogy a fiatal generációkban idegenkedés támadt a népi gondolattól, egyre kevesebben láttak túl a hivatalos verziókon, és ismerkedtek meg vele. Ott folytatom, hogy Erdei Ferenc, Veres Péter, 2 2 2 Lásd SZABÓ Zoltán: Bevezető Bibó István tanulmányihoz. Budapest, I960.; A szocialista blokk hanyatlása idején, körülbelül tíz éve BEREND T. Iván angolul is előadott kelet-közép-európai történelemkönyvében (Válságos évtizedek), amelyben már evidencia, hogy a nyugati kapitalista gazdaság az új étalon, a mi térségünk elmaradásának okát jelentős részben arra vezeti vissza, hogy a kis népek nacionalisták voltak, nemzeti karakterüket féltve ellenálltak a folyamatnak. Lám, nagy, erős nemzetek akár imperialisták is lehetnek, kis, szegény népek nacionalizmusa viszont még a történész számára sem történelemi adottság, elfajulása sem következmény (netán a gazdasági kilátástalanság), hanem elítélendő illetlenség. — A reformfolyamatot kezdetektől áthatotta, ma is áthatja a kispolgár vallásos tisztelete a hatalom és az erő iránt; az osztályfétisizmust a sikerfétisizmus váltotta fel az akadémiától a videofilm-kölcsönzőkig. A szélsőséges angolszász nacionalizmust például semmi sem korlátozza Magyarországon. 134
