A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)

NÉPRAJZ - Felletár Béla: Hódmezővásárhely vallási néprajza

Az egyéni élet szokásrendje - otthon, család, életkezdés

A hagyományos református otthonokat - házakat, tanyákat - külsejüket és belső terüket puritán egyszerűség jellemezte: fehérre meszelt házfal, „alul, a lábazata venyige-feketével elhúzva”. Belől is sima fehér meszelés - ami összefüggésben kell, hogy legyen a református templomok falszínével -, egyszerű bútorzat, legföljebb hímzett terítő, háziszőttes szőnyeg, a falon, a hitvesi kettős ágy fölött esküvői kép. Ami pedig a protestáns hovatartozásra utalt: Háziáldás - kép vagy hímzés -, a falon Igerészlet, a konyhában a tűzhely vagy asztal fölött rigmusos intelem a háziasság, családiasság erényére (L. I. 1925. ref. Kútvölgy). Biblia, zsoltároskönyv nem hiányzott, de az nem volt szobadísz - a sifonyban vagy a ferslogban (kelengyeládában) őrizték.

Ezzel szemben a katolikusság nem idegenkedett a cifrább (hengerelt) falfestéstől, s ami a leginkább megkülönböztette a protestáns belsőtől: feszület, rajta rózsafíízér, szentképek, Szűz Mária és Jézus képek, színes nyomású búcsúi képek a falon, a sublóton pedig valóságos házioltár: Mária- és Szent Antal szobor, esetleg türelem-üveg. „...Még zenélő Szent család kép is vót, Rostás Anna vót a dédmamánk, valószínűleg tőle származott.” (R. T.né, 1913. Csicsatér, kát.) Vö.: Endre Béla: Szobabelső.

A családi nagybibliát a református öregek kétszeres becsben tartották: első és hátsó szennylapja valóságos kis családi krónika volt. Nem csupán a családok születését, esetenként a jószág ellését tartalmazta, hanem például időjárási anomáliákat is följegyeztek benne: „Benne vót égy jegyzet, hogy én nem tudom melyik esztendőbe micsoda nagy hó vót, hogy három hónapig a birka nem tudott legelni. De gyönyörüszép betűkkel vót beleírva, tintával.” (Sz. Sándor bácsi, 1898. ref. H.) Itt kell kitérnünk egy bekezdés erejéig a szentek tiszteletének vásárhelyi sajátosságaira. Szemben a szegedi tájjal, ahol Vendelnek, Flóriánnak, Vincének és társainak gazdag hagyománykincsét jegyezte föl a gyűjtő, a hódmezővásárhelyi katolikusság körében a Szüzanya mellett egyedül Szent Antal kultuszának találtuk nyomait. Ő az egyetlen nyugati szent, akiről utcát neveztek el Vásárhelyen. Más katolikus vonatkozású utcanév sincs városunkban. (Vö. Szegeden: Boldogasszony sugárút, Szent- háromság u. stb.) Máriáról a búcsúk kapcsán szólunk, Szent Antalról

111