A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)

NÉPRAJZ - Felletár Béla: Hódmezővásárhely vallási néprajza

hallgassuk I. Elemémé Julika nénit (1896. kát. Mágocsoldal): „Legjobban Szent Antalt tisztöltük. Az elveszött tárgyakat segítőit mögtalálni, de mindönben segítött.” Más adatközlőnk arról is beszámolt, hogy a háznál minden családtagnak, de még a béreseknek is a zsebében volt egy kis Szent Antal szobrocska (amulett). Az egyház állított - régen a Tisza- szabályozás előtti vízivilágban -Nepomuki Szent János szobrot, áll ma is legrégibb (barokk) köztéri szobrunk, de kultuszára utaló nyomokat nem találtunk. Annál inkább az esetleges egykori kultuszt kioltó történeti nyomokat, amiről itt helyszűke miatt csupán annyit, hogy az utólag épült református újtemplom közelsége, illetve egy szélsőséges és minden bizonnyal kapatos kálvinista ifjú szoborcsonkító „csínye” miatt évszázados perpatvar, vita, huzavona keletkezett a két egyház között7, ami mai napság olvasva inkább derűt, semmint indulatot ébreszt. Mindenesetre az incidens fényt vet arra, hogy miért oly szűk a vásárhelyi katolikusság által kultivált szentek köre. Érdekes azonban, hogy 3-4 református adatközlőnknél (cca 10 %) találtunk Mária-tiszteletre utaló nyomot - képet és szóbeli megerősítést -, ami viszont ellentétes irányú kisugárzást jel ént. Mindkét felekezet tagjainál találkozunk az újszülöttel kapcsolatos egészség-mágia némely rítusával. Ezek közül azt említjük meg, amely közelebb áll a kereszténységhez. „Amikor az újszülöttet a keresztelőről hazahozták, a keresztanyja létötte a fődre, és akkor a gyermek anyja fölemelte magasra és azt mondta: Ilyen nagyra nőjj!” (M. Pálné, 1897. ref. H.). E szokás több változatát jegyeztük föl, amennyiben más és más volt a fölemelő személy. A lakodalom témaköréből egy érdekes mindszenti szokásról szólunk több adatközlő nyomán. Itt a lakodalmasok kocsin mentek a templomba. Az első fogaton nagy nemzetiszín zászlót vittek lobogtatva, amely a szertartás alatt ott állt a szentélyben. A zászlóról a fuller gondoskodott. Az is az ő dolga volt, hogy minden kocsin legyen üveg bor. A szertartás végén elénekelték a Himnuszt. A szokás magyarázata: „Új család kezdődik a nemzetben. így szaporodik az ország.” Itt jegyezzük meg, hogy a vegyesházasságból születő gyermekek vallását szabályzó népi jogszokás - fiú az apa, lány az anya vallását követi - katolikusoknál is terjedt. 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom