A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)
HELYTÖRTÉNET - Kruzslicz István Gábor: Halászat Hódmezővásárhelyen a 18-19 században
1859-ben 700 Ft-nál nagyobb összeget senki sem ajánlott s ennyiért kapta meg Sótér Andor szegedi halász az összes vizeket haszonbérbe.52 1861-ben a város tulajdonát képező vizeken, úgymint a Nagytóban, Gyulón és a Kopáncsi síkban gyakorolható halászati jogot 1861 végéig 101 Ft-ért nyilvános árverésen Nagy András János helybeli lakosnak adták árendába.53 A körtvélyesi Tiszán, amely szintén a város tulajdonához tartozott, a halászati jogot egy másik haszonbérlő, Sallai Lajos kapta meg szintén egy év időtartamra 20 osztrák értékű forintért.54 1873- ban a földesúri haszonvételeket megváltotta a város, így a Károlyi családtól örök áron megvette a halászati jog gyakorlását is. Az uradalmi földeket kivéve a Tisza egész körtvélyesi szakasza a várost illette, mely az uradalmi csőszház alatt elnyúló végétől lefelé a körtvélyesi csárda, továbbá a városi révház mellett, azon túl a Tűfarokig a város földje határáig tartott, melyet a tiszai átjárás mellett egy határdomb jelölt.55 Az árendátor 1872-től kezdődően Szanda Balázs, aki 1873-1874- ben is megújította a bérletet. Az áprilistól áprilisig kötött bérlet díja az első alkalommal 71 Ft, a második év bérleti díja pedig 80 Ft 50 kr. volt.56 1874- ben már életbeléptették az első halászati rendszabályt, amely az ívási időre halászati tilalmat rendelt el. 1875-ben már az ún. regáléügyi bizottság hirdette meg a város halászóvizeinek bérbeadását. Csak Szanda Balázs és D. Kis József jelentkeztek. A 180 Ft kikiáltási árat nem voltak hajlandók elfogadni arra hivatkozva, hogy a halászati rendszabályok miatt a halászati bevételek rendkívül megcsappantak. A halászati tilalom érzékenyen érintette a halászbérlőket, mivel időben korlátozta a halászatot. Mivel a regálé bizottság meggyőződött arról, hogy a rendszabály a megye egész területén érvényben van, nem járult hozzá, hogy e rendszabály mellőzésével adják ki a halászati jogot. Szanda Balázs végül is kénytelen volt azt elfogadni, és 180 Ft évi haszonbér fejében a halászati tilalom betartásával kapta meg a halászó vizeket.57 1878-ban Novák Mihály szegedi lakossal kötöttek szerződést egy évre. A bérleti díjat 155 Ft-ban állapították meg. Ezután 1881-től kezdődően egészen 1887-ig, egyszer 3 évre, egyszer pedig 6 évre kötött szerződéssel összesen 300 Ft bérleti díj lefizetésével ismét Szanda Balázs bérelte ki a vásárhelyi halászóvizeket a várostól.58 49
