A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)
HELYTÖRTÉNET - Kruzslicz István Gábor: Halászat Hódmezővásárhelyen a 18-19 században
valamint hosszúkás és lapos hálónehezékeket. A feltáró régész szerint ezek a tárgyak társas halászatról tanúskodnak. A tiszai kultúra embere szigonnyal és hálóval halászott.14 Az oklevelek közül a legkorábbi, amely halászóhelyet említ Vásárhely határában, az 1138. szeptember 3-án kelt adománylevél, melyben II. Béla összeírja a dömösi prépostság birtokait és szolganépeit. A Körtvélyes halastavat Álmos herceg 1108 után a dömösi prépostságnak adta halászaival együtt.15 1396-ban Tembesi Miklósné hűséges gazdatisztjének ajándékozott más birtokokkal együtt egy rekeszt a Feredő-veszehely nevű tóban.16 Zsigmond király 1408-ban oklevelében Solti Dávidnak adományozta határunk egy részét, így azokat a halastavakat is, melyek halászó helyül szolgáltak. A halastavakat Csongrád megyében lévőnek írja, de nem mindegyik tartozott Vásárhely határához. így pl. a Kerek Tó Ányás sziget É-i, É-K-i részén volt, de a vásárhelyiek halászták. Szerepel még az oklevélben: Laponya, Sasér, Atka, a két Köveskéthely, a három Melhorgonya, a két Gémes, Hosszútó, Solt, Ökres, Sártó, Sulymostó, Andrásveszehely, Sámyak, Nagysár, és Kövesd halastavak.17 A birtok túlnyomó része halászó vadvizekből állott. A Tisza és a környező vizek halbőségéről középkori források is beszámolnak: Bertrandon de la Brocquiére 1433-ban utazott át ezen a vidéken és mint írja, soha életében nem látott oly nagy folyóvízi halakat, mint a Tisza mellett. A Mátyás korából hírt adó Galeotti szerint: „Magyarország bővében van a legjobb halaknak. Különösen a Tisza annyira hal-dús, hogy a lakosságnál az a híre van, hogy azon folyónak csak két része áll vízből, egy része pedig halból.”18 Vásárhely 1560. évi és 1570. évi török adóösszeírás szerint közigazgatási központ volt. A vásárhelyi náhije területén két jelentős nagyságú állandó jövedelmet hozó halastavat jegyeztek föl a török adórovók. Vásárhelyen a Burgán (Porgány) tavat, Fark Faluval szemközti Tisza-parton és Békény határában a Hármas-Körösnek a Kurca-Tiszaágba való torkolatánál egyet, külön megnevezés nélkül. A második halastó ugyan Szentes határában volt, de a vásárhelyi náhijéhoz tartozott.19 Az 1701-ben készült kamarai összeírás a várostól nyugatra elterülő Barczi-fokot írja lejó halászóhelyként, melyet a tavaszi áradáskor lehet 40
