A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)
HELYTÖRTÉNET - Csete-Szemesi István - Gachal János - Tóth Sámuel: Torontálvásárhely alapítása
25-30 éve kezdődött az „új kirajzás”, amikor is ebből a gyülekezetből a nagyvilág minden tájára szóródtak szét. Vannak híveink Ausztráliától Kanadáig, a nyugat-európai országoktól Amerikáig. Leveleikben, a hazalátogatások alkalmával való beszélgetések során kifejezték az elődök, gyökereik iránt való érdeklődésüket, tájékozás-szomjukat. GACHAL JÁNOS - TÓTH SÁMUEL A debeljacsi református keresztyén egyház emlékkönyve (1938) A XVIII. század közepén működött egy hatalmas társaság Délmagyarországi kincstári puszták bérlő társasága néven, amely - mint a neve is mutatja -bérelte a kincstári pusztákat. Ez a társaság, úgy látszik, nem találván megfelelő számadást a jelenlegi Debeljácsa területén elnyúló pusztaság bérbevevésével, 1766-ban átengedte az egész síkságot a tiszai és marosi szerb határőröknek. Az áttelepülés 1768-1774-ben, 6-7 év alatt simán megtörtént. A szerbek nem tudni milyen okokból, igen rövid idő alatt itthagyták a kövér, de már évszázad óta műveletlen bánáti földeket és 1783-ban újra nagy pusztaság tárult azoknak a szeme elé, akik ebben az időben Becskerekről Idvoron keresztül Pancsovára utaztak. A kincstár azonban nem nézhette tétlenül, hogy ilyen megnüvelésre kiválóan alkalmas terület haszonvétlenül, üresen itt maradjon az országhatár közvetlen közelében. A törökdúlás még élénk emlékezetben volt, nem lehetett védtelenül hagyni a Bánátnak ezt a részét, s így került 1794-ben újratelepítés alá a mai Debeljácsa község területe. A temesvári katonai kormányzóság, melynek hatáskörébe tartozott a telepítés ügye, jól átgondolt terv szerint járt el. Tisztában volt azzal, hogy egyáltalán nem elegendő csak földet és házhelyet ígérni vagy adományozni a települőknek. A szántóföld és házhelynek nevezett terület ugyanis ijesztő képet mutatott. A török pusztítás óta eke nem járta ezeket a földeket, vadul burjánzott a gaz. Erdő magasságban lepte el a gyom és egyéb káros növényzet sűrűje az egész Délbánátot. Ide embereket hozni, olyan 31
