A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)
RÉGÉSZET - Béres Mária: Régészeti-műemléki kutatások a csomorkányi templomrom területén 1991-ben
RÉGÉSZET BÉRES MÁRIA Régészeti-műemléki kutatások Csomorkány-pusztatemplom területén 1991-ben Minden kutató számára rendkívül kockázatos dolog egy több évre tervezett és éppen csak megkezdett munka véglegesnek még egyáltalán nem mondható eredményeiről hitelesen szólni. Úgy érzem, Vásárhely polgárai iránti tiszteletből mégis vállalnom kell ezt a nehéz feladatot, hiszen - az OMVH Délalföldi Kirendeltsége mellett - a városi önkormányzat jelentősen támogatta és támogatja a csomorkányi ásatásokat1, a város lakói pedig megható érdeklődéssel figyelték munkánkat. Köztudott, hogy Szeremlei Sámuel nagyszabású, és rendkívül színvonalas, Hódmezővásárhely történetével foglalkozó könyvében2 feldolgozta Csomorkány település és temploma történetét. Ő volt az első olyan történészkutató, aki helytörténeti tanulmányai kiegészítésére, s az írott forrásokból nyerhető ismeretek bővítésére az egykori Vásárhely környéki településeken ásatásokat végeztetett3. így került sor 1892-1895 között a csomorkányi templom feltárására, valamint 1894-95-ben a mezőváros egy kis részletének megkutatására. Az ásatás első éveiben a feltáró munkákat Farkas Sándor mellett Tergina Gyula, a Magyar Nemzeti Múzeum helyi megbízottja ellenőrizte ill. irányította, majd az ő útmutatásai nyomán Oláh Imre és Varga Antal fejezték be. Az ásatást - mint ahogy azt az újrafeltárásból megtudtuk - a kor szokása szerint az alapok két oldalán húzott, kb. 60 cm széles és 150 cm mély kutatóárkokkal végezték, majd 40 cm-es köz, szaknyelven „tanúfal” kihagyása után az előzőekkel párhuzamosan nyitott újabb árkokkal vizsgálták a templom belsejét és a körülötte fekvő temetőt. Az ásatók koruk legjobb színvonalán 15
