Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)
2021-03-01 / 1. szám
Estimation of pre- and postoperative corneal astigmatism based 2. ábra: A standard keratometriával CSKJ és a Barrett Tórikus regressziós formulával CRFJ szá molt 1 ,O (AJ, illetve 1 ,5 dioptriát meghaladó asztigmiájú CB] szemek száma és * a teljes SK-csoportszámhoz viszonyított százalékos aránya Asztigmia >1,0 SK, illetve RF szerint számuk, illetve arányuk* [SK: 6851=1OO%-hoz viszonyítva) Asztigmia >1,5 SK, illetve RF szerint számuk, illetve arányuk* [SK: 2855=1OO%-hoz viszonyítva] 3. ábra: A standard keratometriával CSKJ és a Barrett Tórikus regressziós formula alapján, a sebészileg-indukált asztigmia figyelembevételével CRF-SIA] számolt, 1 ,O (AJ, valamint 1 ,5 dioptriát meghaladó asztigmiájú CB] szemek száma * és a teljes SK-csoportszámhoz viszonyított százalékos aránya Asztigmia >1,0 SK, illetve RF-SIA szerint számuk, illetve arányuk* [SK: 6B51=1OO%-hoz viszonyítva) Asztigmia >1,5 SK, illetve RF-SIA szerint számuk, illetve arányuk* [SK: 2855=1OO%-hoz viszonyítva) SK-val számolt asztigmiaérték-maximuma (direkt asztigmiák esetén) 1,77 és 2,38 D-át is eredményezhetett. Ugyanakkor inverz asztigmiájú szaruhártyákon az SK-val mért 0,47 és 0,98 D asztigmia az RF-fel becsülve már meghaladhatta a 1,0 és 1,5 D szaruhártya-asztigmiát. Megbeszélés A teljes szaruhártya-asztigmia pusztán a szaruhártya elülső felszínének görbületi sugarainak különbségéből pontosan nem becsülhető. A hátsó szaruhártyafelszínen létrejövő asztigmatikus hiba ugyanis az elülső felszíni asztigmiától irányfüggést is mutat, a teljes szaruhártya-asztigmia mértékét direkt asztigmia esetén csökkenti, inverz eseteiben növeli. Az elülső felszíni keratometriás értékek és a teljes szaruhártya-refrakció összefüggését használják ki a regressziósnak nevezett tórikus műlencsetervező formulák, amelyek a jellemzően használt elülső felszíni keratometria és az egyéb biometriai adatok alapján a teljes szaruhártya-asztigmia pontosabb becslését teszik lehetővé (1, 2, 6). Az általunk használt reprezentatív minta előképéül a Csákány és munkatársai által közölt hasonló jellegű és méretű biometriai adatbázis szolgálhat (5). Megemlítendő különbség azonban a vizsgált személyek életkorbeli eltérése: az átlagéletkor esetünkben 72,4, míg a hivatkozott közleményben ez csupán 54,5 év. Miképp eredményeink - a korábbi eredményekkel egyezően - jól mutatják a standard keratometriával becsült szaruhártya-asztigmia korfüggő változásait (4, 7), úgy feltételezhető, hogy ez az eltérés magyarázza az adatbázisunkban a már SK-val is szignifikáns mértékben inverz asztigmiájúnak tekintett szemek nagyobb arányát. Ugyanakkor kiemelendőnek tartjuk, hogy az RF-fel számolt szignifikáns mértékű, teljes szaruhártya-asztigmia gyakorisága - a direkt asztigmia előfordulásának korral járó csökkenése, valamint az inverz asztigmia korfüggő gyakoriságnövekedésének megfelelően - a hagyományos keratometriás (SK) szaruhártya-asztigmiához képest az 50-69 éves korosztályban alacsonyabb, míg 70 év felett magasabb. Figyelemreméltó az inverz asztigmiás esetek jelentős száma is: ezt egyrészt a vizsgált szemek életkora, az RF használata, valamint a SIA általunk alkalmazott algoritmusa is magyarázza. Az RF által becsült hátsó felszíni asztigmia ugyanis - leegyszerűsítve - az elülső felszínen mért direkt asztigmia mértékét csökkenő mértékben követve csökkenti, inverz asztigmia esetén pedig - annak mértékéhez képest csökkenő mértékben ugyan - növe■ 20 ;
