Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)

2020-09-01 / 3. szám

Tubercular Uveitis - A Case Report Of Serpiginous-like Choroiditis 1 . táblázat: Serpiginosus chorioideopathia és serpiginoid chorioiditis differenciáldiagnosztikája Serpiginosus chorioideopathia Serpiginoid chorioiditis Anamnézis negatív endémiás területen (pl. India) való megfordulás kontaktus tbc-fertőzöttel nem multifokális multifokális bilateralis unilateralis elülső csarnoki gyulladás nincs vagy enyhe elülső csarnoki gyulladás jellemző Klinikai kép vitritis nincs vagy enyhe vitritis jellemző papillából kiinduló lézió kezdetben papillával nem összefüggő léziók antituberkulotikus terápiára nincs javulás antituberkulotikus terápiára javulás Kiegészítő vizsgálatok Mantoux-bőrpróba/Quanti- FERON-teszt: negatív Mantoux-bőrpróba / Quanti- FERON-teszt pozitív mellkasröntgen/CT: negatív mellkasröntgen/CT: pozitív Rövidítések: tbc = tuberkulózis, CT = komputertomográfia el (4). A leggyakoribb a serpiginoid chorioiditis, amely nagyon hasonlít a white dot szindrómák közé sorolt serpiginosus chorioideopathiához (1. táblázat). Ritkábban a chorioi­­deában kialakulhat nagyobb mére­tű, szoliter, sárgás színű, elmosott határú, tumorszerű elváltozás, ún. tuberculoma. Tbc-eredetű chorioi ­ditis jelentkezhet továbbá fokális vagy multifokális chorioiditis for ­májában. Az utóbbi entitásba so­rolják a miliaris tbc-fertőzésben megfigyelhető, /2 papilla átmérőnél kisebb méretű, multiplex, szürkés­fehér színű nodulusokat, ún. tu­­berculumokat (15). A chorioiditist kísérheti a retinalis vénákat érintő, okkluzív vasculitis. A tbc-eredetű intermedier uveitis hógolyó- és hó­­padképződéssel járhat. Az elülső uveitis általában krónikus lefolyású, granulomatózus gyulladás formájá­ban jelentkezik, masszív pupilláris letapadásokkal, esetenként iris no­­dulusokkal (5, 7). A mikrobiológiai és képalkotó eljá­rások fejlődése ellenére a tbc-eredetű uveitis diagnosztizálása továbbra is kihívást jelenthet. Polimeráz lánc­reakcióval (PCR) ugyan kevés min­tából is azonosítható a baktérium, intraokuláris mintavételre azonban nincs minden esetben lehetőség, ezen kívül a vizsgálat szenzitivitása alacsony (4, 7). Immunológiai tesz­tek közül a Mantoux-bőrpróbánál megbízhatóbb az interferon-gam­ma release assay (IGRA)-teszt. Az előbbi esetében a nem tuberkuló­zist okozó Mycobacteriumok, illetve a BCG-vakcináció álpozitív bőrre­akciót okozhat. A perifériás vérből elvégezhető IGRA-teszt a Mycobac­terium tuberculosis specifikus antigé­nek (ESAT-6, CFP-10, TB7.7[p4]) által szenzitizált limfociták interfe­ron-gamma termelését méri, specifi­­citása magasabb, eredményét nem befolyásolja korábbi BCG-oltás vagy a legtöbb nem specifikus Mycobac ­terium (kivétel: M. kansasii, M. szul­­gai, M. flavescens, M. marinum) (6, 10, 11, 12). Magyarországon elérhe­tő IGRA-teszt a QuantiFERON-TB GOLD In-Tube teszt. A tüdőfolya­mat kimutatására a mellkasról ké­szült komputertomográfia a rönt­genfelvételnél érzékenyebb. Fontos az egyéb szóba jövő etiológa, mint pl. serpiginosus chorioideopathia, sarcoidosis, szifilisz, toxoplasmosis, herpeszvírus-fertőzések kizárása (7, 13, 24). Okuláris tuberkulózisra tí­pusos klinikai kép, pozitív immuno­lógiai teszt és tbc-fertőzésre gyanús tüdőelváltozás esetén a diagnózis felállítható abban az esetben is, ha intraokuláris mintából a kórokozó nem mutatható ki (4). Tbc-fertőzés igazolása esetén a be­teget kombinált antituberkulotikus kezelésben szükséges részesíteni. Két hónapig alkalmazott rifampi ­cin, pirazinamid, izoniacid, etham­­butol négyes kombinációt követően minimum 4 hónapig javasolt a ke­zelést rifampicin és izoniacid kettős kombinációjával folytatni (7, 23). Az antituberkulotikus terápiának azonban súlyos mellékhatásai lehet­nek, leggyakrabban hepatotoxicitás (izoniacid, rifampicin, pyrazina­­mid), hyperbilirubinaemia (rifampi­cin), opticus neuropathia (ethambu­­tol), hyperurikaemia (pyrazinamid) jelentkezhet (10). Ezért előfordul­hat, hogy a pulmonológusok csak hármas kombinációt javasolnak. A gyulladásos tünetek csökkentése céljából a kezelés az antituberkulo­tikus terápia megkezdése után helyi vagy szisztémás szteroidterápiával egészíthető ki. Módszerek A következőkben tbc-eredetű ser­piginoid chorioiditis egy esetét is­mertetjük szemfenéki fotókkal, optikai koherencia tomográfia (OCT), optikai koherencia tomo­­gráfia-angiográfia (OCTA), fluo­­reszcein-angiográfia (FLAG), au­­tofluoreszcencia (FAF) felvételekkel dokumentálva. Esetbemutatás A 48 éves férfi egy hónapja fennálló jobb oldali foltlátás miatt jelentke­zett a Semmelweis Egyetem Szemé­szeti Klinikán. Az első szemészeti vizsgálatot megelőző időszakban fertőző megbetegedésre, lázas álla­potra nem emlékezett. Szisztémás tünetről, mint pl. fáradtság, éjsza­kai izzadás, köhögés, fogyás, rákér­dezésre sem számolt be. Édesapját évekkel korábban tbc-fertőzés mi­att kezelték. A legutóbbi tüdőszűrő vizsgálaton, amely egy hónappal az első szemészeti megjelenése előtt történt, eltérést nem írtak le. Álta­lános laboratóriumi vérvizsgálatá­(226; X /

Next

/
Oldalképek
Tartalom