Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)
2020-09-01 / 3. szám
Tuberkulóziseredetű uveitis: serpiginoid chorioiditis egy esetének ismertetése 1 . ábra: Fundusfotó első megjelenéskor? A temporalis felső kvadránsban nyúlványosan elágazó chorioideahegek a makulát elérő szélükön aktivitás (nyilak] jeleivel 7. ábra: Fundusfotó az első megjelenés után 7 hónappal. A temporális felső kvadránsban a makulát elérő inaktív chorioideahegek (nyíl] ban kóros érték nem szerepelt. Első szemészeti vizsgálatakor látásélessége az érintett szemen 1,0 volt excentrikusán. Réslámpával az elülső szegmentum ép volt, az üvegtestben egy-egy sejtet, a szemfenéken a temporális felső kvadránsban nyúlványosan elágazó chorioideahegeket észleltünk a makulát elérő szélükön aktivitás jeleivel (1. ábra). Hasonló, de kisebb méretű hegek voltak láthatók a papillától nazálisán alul. OCT-vizsgálattal a retina előtt enyhe vitritisre utaló hiperreflektív pontokat, az aktív lézióknak megfelelően a neuroretina külső rétegeiben megjelenő hiperreflektivitást, a külső határhártya, a myoid, az ellipszoid és az interdigitalis rétegek feltöredezettségét, megszakadását, a retinalis pigmentepithelium egyenetlenségét figyeltük meg. A folyamat a makula centrális részét nem érintette, amely magyarázza a beteg jó látásélességét (2. ábra). A szakirodalomban leírták továbbá még a neuroretina belső rétegeinek hiperreflektivitását, a chorioidea vastagságának fokális fokozódását és a chorioideában észlelt hiperreflektív struktúrákat (3, 18, 25). A FLAG-felvételeken az aktív szélnek megfelelően korai fázisokban hipofluoreszcenciát, későbbi felvételeken hiperfluoreszcenciát észleltünk (3. ábra). A 4. ábra jól szemlélteti a chorioiditis multifokális jellegét. A FAF-felvételen a léziók aktivitást mutató szélein diffúz, szabálytalan hiperfluoreszcencia volt látható (5. ábra). Az OCTA-felvételen a chorioidea choriocapillaris rétegében telődési defektus ábrázolódott (6. ábra) (8, 9). A bal szemen nem észleltünk eltérést. A klinikai kép alapján serpiginoid chorioiditis merült fel (1, 2, 8, 9, 14, 15, 16, 17, 23, 24, 25). A tuberkulózisfertőzés igazolása és egyéb szóba jövő etiológia kizárása céljából további vizsgálatokat (szérum angiotenzin-konvertáló enzim-szint, szifilisz, toxoplasma, herpes simplex-vírusok, varicella zoster-vírus, citomegalovírus szerológia, QuantiFERON-teszt) végeztünk. Egyedül a QuantiFERON-teszt bizonyult pozitívnak (Cut-off-érték: >10,0 lU/ml). A pozitív anamnesztikus adatok, a tbc-fertőzésre utaló immunológiai vizsgálat és a klinikai kép alapján tbc-eredetű serpiginoid chorioiditis diagnózisát valószínűsítettük. A pulmonológus antituberkulotikus kezelést indított hármas kombinációban (per os 300 mg izoniacid/die, 1500 mg ethambutol/die, 600 mg rifampicin/die), amelyet káliumpótlás és gyomorvédelem mellett szisztémás szteroid- (per os 32 mg metilprednizolon) terápiával egészítettünk ki. Másfél hónap alatt a beteg szubjektív panaszai javultak, az üvegtest sejtmentessé vált, a lézió makuláris szélei mentén az aktivitás megszűnt. Két hónap után a pulmonológus csökkentette a terápiát, kettős antituberkulotikus kombinációra (per os 300 mg izoniacid/ die, 600 mg rifampicin/die) váltott. A harmadik hónap végére a szte•227; X /
