Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)

2020-09-01 / 3. szám

Ophthalmie aspects of vasculitis, retinal vasculitis 8. ábra: Szegmentális periphlebitis sclerosis mul ­tiplexben szenvedő 40 éves nőbetegben [szerző anyagából] pózzá a betegség gyanúját, az empi­rikus szteroidkezelést és emellett a TAB elvégzését. További diagnosz­tikus lehetőség a temporális artéria UH-vizsgálata a „halo-jel” irányába (érfalödéma), illetve a nagy erek érin­tettségének gyanúja esetén MRI- vagy PET-CT-vizsgálat. A TAB nega­­tivitása nem zárja ki minden esetben a betegség fennállását (13, 4). Bár szemészetileg elsősorban iszkémiás eltérésekkel jár, nem kizárt retinalis vasculitis megjelenése sem (4). A Takayasu-arteritis ritka enti­tás. Előfordulása gyakoribb fiatal életkorban (10-40 év), nőkben (80- 90%), és a Távol-Keleten. Elsősor­ban az aorta és elsődleges ágainak betegsége. A tunica media granulo ­matózus gyulladása óriássejtekkel, majd fibrózis, érfal-megvastagodás, aneurizma- és thrombusképződés, valamint az ellátott szövetek isz­­kémiájából adódó széles tünetskála jellemzi. Átfedés lehet a kisér-vas­­culitisek jellemzőivel (ANCA-pozi­­tivitás, dsDNS-pozitivitás, APL-an­­titestek), a vasa vasorum gyulladása révén. A differenciáldiagnosztika szempontjából GCA, GPA, EGPA, tuberkulózis és szifilisz kizárása szükséges. A szemben döntően isz­kémiás jelekhez vezet (16, 17). A panarteritis nodosa (PAN) a közepes erek betegsége. Jellemző az obliteratív noduláris vasculitis granulomaképződés nélkül, az érfal fibrinoid nekrózisa, bogyószerű ki­­öblösödésekkel és érelzáródásokkal. A betegség kialakulásában több ví­rus trigger szerepét feltételezik (he­patitis B, C, HIV, parvovirus B19). Visceralis anagiográfia fusiformis és saccularis aneurizmaképződést mu­tat. A diagnózist szövettani vizs­gálat támaszthatja alá (18). Az új CHCC szerint ANCA-negativitás és a kapillárisérintettség hiánya jel­lemzi, és különíti el a betegség mik­8. ábra: MiPAN esete 56 éves nőbeteg, pyrexi­­ás bőrtünetekkel, Raynaud-fenoménnel, tüdőérin­­tettséggel és szimultán kétoldali multiplex retinalis focalis iszkémiával (szerző anyagából) roszkopikus ereket érintő (MIPAN) formájától. Bármely szerv, szövet érintett lehet. Konstitucionális tü­netek (láz, gyengeség, ízületi- és izomfájdalmak) mellett, leggyak­rabban a bőr, izmok, perifériás ide­gek, KIR, szem, GI tünetek mutat­koznak. Szemészeti tünet az esetek 10-20%-ában kíséri. Érintett lehet a szemhéj, az orbita, a szemmozgató izmok, -idegek, a látóideg is. Leg­gyakrabban scleritis, PUK jelentke ­zik, ritkább a nem granulomatózus uveitis és retinalis iszkémia (19). A Kawasaki-szindróma (20) gyer­mekkorban (80%) a leggyakoribb. Jellemzője a mucocutan érintett­ség (bőrexanthema, hyperaemiás szájnyálkahártya és nyelv), nyirok­csomó-megnagyobbodás, arthritis, magas láz, elesettség, a tenyéri-tal­­pi bullosus majd lemezes hámlás. A nyálkahártyatünetek részeként heves kétoldali conjunctivitis kísé ­ri, és társulhat keratitis punctata superficialis, enyhe anterior uveitis, üvegtesti homályok (21), ritkán re ­tinalis vasculitis (22) is. A kórképre azért fontos gondolni, mert érint­heti a szív koszorúereit, életre szóló károsodást, vagy halált okozva. A gyermekkori szerzett szívbetegsé­gek okai között a reumás lázat meg­előző szerepe van (23)! (209; s ✓

Next

/
Oldalképek
Tartalom