Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)
2020-09-01 / 3. szám
Ophthalmie aspects of vasculitis, retinal vasculitis 8. ábra: Szegmentális periphlebitis sclerosis mul tiplexben szenvedő 40 éves nőbetegben [szerző anyagából] pózzá a betegség gyanúját, az empirikus szteroidkezelést és emellett a TAB elvégzését. További diagnosztikus lehetőség a temporális artéria UH-vizsgálata a „halo-jel” irányába (érfalödéma), illetve a nagy erek érintettségének gyanúja esetén MRI- vagy PET-CT-vizsgálat. A TAB negativitása nem zárja ki minden esetben a betegség fennállását (13, 4). Bár szemészetileg elsősorban iszkémiás eltérésekkel jár, nem kizárt retinalis vasculitis megjelenése sem (4). A Takayasu-arteritis ritka entitás. Előfordulása gyakoribb fiatal életkorban (10-40 év), nőkben (80- 90%), és a Távol-Keleten. Elsősorban az aorta és elsődleges ágainak betegsége. A tunica media granulo matózus gyulladása óriássejtekkel, majd fibrózis, érfal-megvastagodás, aneurizma- és thrombusképződés, valamint az ellátott szövetek iszkémiájából adódó széles tünetskála jellemzi. Átfedés lehet a kisér-vasculitisek jellemzőivel (ANCA-pozitivitás, dsDNS-pozitivitás, APL-antitestek), a vasa vasorum gyulladása révén. A differenciáldiagnosztika szempontjából GCA, GPA, EGPA, tuberkulózis és szifilisz kizárása szükséges. A szemben döntően iszkémiás jelekhez vezet (16, 17). A panarteritis nodosa (PAN) a közepes erek betegsége. Jellemző az obliteratív noduláris vasculitis granulomaképződés nélkül, az érfal fibrinoid nekrózisa, bogyószerű kiöblösödésekkel és érelzáródásokkal. A betegség kialakulásában több vírus trigger szerepét feltételezik (hepatitis B, C, HIV, parvovirus B19). Visceralis anagiográfia fusiformis és saccularis aneurizmaképződést mutat. A diagnózist szövettani vizsgálat támaszthatja alá (18). Az új CHCC szerint ANCA-negativitás és a kapillárisérintettség hiánya jellemzi, és különíti el a betegség mik8. ábra: MiPAN esete 56 éves nőbeteg, pyrexiás bőrtünetekkel, Raynaud-fenoménnel, tüdőérintettséggel és szimultán kétoldali multiplex retinalis focalis iszkémiával (szerző anyagából) roszkopikus ereket érintő (MIPAN) formájától. Bármely szerv, szövet érintett lehet. Konstitucionális tünetek (láz, gyengeség, ízületi- és izomfájdalmak) mellett, leggyakrabban a bőr, izmok, perifériás idegek, KIR, szem, GI tünetek mutatkoznak. Szemészeti tünet az esetek 10-20%-ában kíséri. Érintett lehet a szemhéj, az orbita, a szemmozgató izmok, -idegek, a látóideg is. Leggyakrabban scleritis, PUK jelentke zik, ritkább a nem granulomatózus uveitis és retinalis iszkémia (19). A Kawasaki-szindróma (20) gyermekkorban (80%) a leggyakoribb. Jellemzője a mucocutan érintettség (bőrexanthema, hyperaemiás szájnyálkahártya és nyelv), nyirokcsomó-megnagyobbodás, arthritis, magas láz, elesettség, a tenyéri-talpi bullosus majd lemezes hámlás. A nyálkahártyatünetek részeként heves kétoldali conjunctivitis kísé ri, és társulhat keratitis punctata superficialis, enyhe anterior uveitis, üvegtesti homályok (21), ritkán re tinalis vasculitis (22) is. A kórképre azért fontos gondolni, mert érintheti a szív koszorúereit, életre szóló károsodást, vagy halált okozva. A gyermekkori szerzett szívbetegségek okai között a reumás lázat megelőző szerepe van (23)! (209; s ✓