Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-12-01 / 4. szám
Pathologies and treatments of the lacrimal pathway 8. Canaliculus rekonstrukció Masterka-implantációval. A: Felkeressük a proximális és disztális véget is. B: Masterka levezetése a ductusba. C: Masterka stabilan a könnypontban rögzül. □: sebzárás varratokkal Canaliculus sérülések A könnyponttól nasalisan keletkezett szemhéj sérülések az alsó könnycsövecskét is érinthetik. A canaliculus rekonstrukciója nélkül tartós könnyezés maradhat vissza, így (elsősorban az alsó canaliculus esetén) a szemhéj seb ellátása mellett a canaliculus rekonstrukciójára törekszünk. Amennyiben lehetséges, ezt célszerű 48-72 órán belül megejteni (19, 57), utána már nehezebb felkeresni a nasalis véget (habár egyes tanulmányok akár 11 nap késlekedéssel is ugyanolyan jó eredményről számolnak be) (4, 100). A sérült canaliculus proximális szakasza rendszerint jól látható, míg a nasalis vég sokszor nehezen fellelhető a roncsolódott területen, ilyenkor segítségünkre lehet a „malacfarok” (pigtail) szonda (30, 52), amely a felső canaliculuson keresztül az alsóba visszagördíthető. A két vég egyesítése során a canaliculusba szilikonsztentet (monocanalicularis, bicanalicularis vagy körkörös) helyezünk, majd kb. 2-3 hónap múlva eltávolítjuk (30, 63, 76) (8. ábra). Az időben elvégzett rekonstrukciók funkcionális sikere magas (92-100% javulást mutat) (57, 61, 63). Canaliculitis lacrimalis A szemhéj nasalis (a könnypont és a mediális canthus közé eső) szakaszának fájdalmas, hyperaemiás, rendszerint egyoldali, hónapok óta fennálló duzzanata, amit mérsékelt fokú könnyezés, kötőhártyahyperaemia kísérhet és a canaliculusból pus exprimálható (míg a saccusból általában nem préselhető ki váladék). Hátterében a canaliculusok kiöblösödése (diverticulosisa) és a bennük pangó könny bakteriális/gombás (leggyakrabban Actinomyces israelii és Streptococcus species') infekciója áll (32). Jelentkezhet a canaliculusba csúszott könnypont-dugó következtében vagy korábbi szilikon-implantáció után is (76, 81). Célzott lokális (és szisztémás) antibiotikus vagy gombaellenes kezelése, párakötés, ■'247; \ z kortikoszteroid, a canaliculusok antibiotikus átfecskendezése javasolt, bár legtöbbször ineffektiv (14, 42, 70). Nem reagáló esetekben canaliculusköveket (dacryolith) feltételezhetünk, amelyek eltávolítása általában műtéti megoldást igényel (14, 64, 95). Ez történhet a punctum bemetszését követően a könnyponton át vagy a könnycsövecskén ejtett hosszanti metszésen keresztül Volkmann-kanál segítségével (56) (9. ábra). Nem gyógyuló conjunctivitisek esetén feltétlenül gondoljunk rá. □ ISZTÄLIS KÖNNYUTAK MŰTÉTÉI A könnytömlő teljes elzáródása ritka, amely méretével és viszonylag védett helyzetével magyarázható. A csontos csatornában futó ductus nasolacrimalis elzáródása viszont gyakori. Congenitalis formája mellet a szerzett elzáródás kialakulásához számos ok vezethet (hosszú távú szemfelszíni kezelések, autoimmun betegség, periocu-