Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-12-01 / 4. szám
Könnyelvezetési zavarok és kezelésük 5. ábra: Punctotomia. A: „one-snip; EB: „two snip”; C: „three-snip” punktoplasztika (Soibermann, 2012) 6 ábra: Könnypont hiánya (bal oldalon); CDCR- műtét utáni állapot (jobb oldalon) mutatott conjunctivo-dacryocystorhinostomia (CDCR) végezhető Jones-tube (üvegcső) implantálással (46). A műtét során a könnytócsát összekötjük az orrüreggel egy oszteotomiás nyíláson át a caruncula területéről bevezetett üvegcsővel, amelynek gallérja megakadályozza, hogy az orr felé becsússzon. A műtét hatékony az esetek közel 90%-ában (24), azonban a páciensek sokszor nehezen tolerálják a posztoperatív tüneteket (pl. „szeleiket a cső”, eldugulhat, kimozdulhat, pyogén granuloma képződhet). A kimozdulás megakadályozására porosus anyagból készült csöveket fejlesztettek, amelybe a környező szövet bele tud nőni és ezzel stabilabban tartja az implantátumot (2). Az eljárás egyik módosítása, minimálinvazív CDCR (MICDCR) egy gyorsabb, kíméletesebb módszer, amely bőrseb és nagy osteotomiás nyílás nélkül biztosít összeköttetést a könnymeniscus és az orr között (kb. 3 cm hosszú cső) (24). A manapság alkalmazott „stop loss” Jones-tube nasalis végén is van egy hajlékony gallér, amely az orrüregbe jutva kiterül és megakadályozza a cső visszacsúszását a szemrésbe (6. ábra). A relatíve gyakori posztoperatív panaszok miatt CDCR helyett más alternatívákat igyekszünk találni. A canaliculus középső szakaszának recanalizációja megkísérelhető a canaliculusba vezetett endoszkópos mikrofúróval (amely egyelőre csak külföldön elérhető) (103), vagy a heges szakasz kimetszésével és a nyitott végek egyesítésével. Ez esetben javasolt szilikonstent (Masterka) alkalmazása. Amennyiben az elzáródás a canaliculus végén, a közös canaliculus előtt van és legalább 8 mm hosszan nyitott a canaliculus, canaliculo-DCR-t javasolt végezni, amely annyiban egészíti ki a későbbiekben ismertetett külső feltárásos DCR-t, hogy a canaliculus végén lévő szűkületet kivágjuk és a nyitott canaliculus véget a saccus lacrimalisba szájaztatjuk. Mindkét esetben szilikonstent alkalmazása javasolt a visszahegesedés csökkentésére. A műtét sikeressége széles skálán mozog, leggyakrabban a hegesedés, szűkületek, ismételt elzáródás okoz gondot (83). A beszűkült canaliculusok tartós tágítására olyan szilikoncsövet (Masterka) implantálhatunk, amely fémvezetőt tartalmaz, így a szűk szakaszokon is átvezethető (7. ábra). "7. ábra: Visszatérő ductus nasolacrimalis szúkület miatt végzett Masterkaimplantáció, balról jobbra: felső könnyponton bevezetjük a szilikont, majd a ductusba fordulunk, a Masterka talpa stabil a könnypontban <246; X Z
