Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-12-01 / 4. szám
Pathologies and treatments of the lacrimal pathway 3. ábra: Senilis ectropium megoldása tarsus-csík technikával. A: Preoperatív kép. EB: posztoperatív kép szükség lehet a könnypont elzárására (31, 45, 98). Ez történhet véglegesen, a könnypont kauterizálásával, vagy átmenetileg, zárt könnypont-dugó implantációval. Ez utóbbi lehet rövidebb-hosszabb idő után felszívódó (5-10 nap, illetvé 2-6 hónap), vagy nem felszívódó szilikondugó, amely egy idő után eltávolítható. A dugók általában gyors, könnyű behelyezésére alkalmas eszközzel együtt csomagolva kerülnek forgalomba és nem vagy alig láthatóak, a páciensnek rendszerint nem okoznak panaszt (4. ábra). Punctum- vagy canaliculus-szűkület esetén az elvezetés fokozása a cél. Szűkület/elzáródás kialakulhat pl. infekciók következtében (elsősorban vírusos eredetű - VZV -, de pl. trachoma is okozhatja), krónikus szemhéjgyulladás, hosszan tartó szemcsepphasználat (pl. glaukómában), gyulladásos kórképek (pl. okuláris pemphigoid, lichen planus, Stevens-Johnson-szindróma), sérülések, idegen test, kemo- vagy radio■4. ábra: A: Beszűkült könnypont. B: Perforált könnypontdugó megfelelő pozícióban terápia is előidézheti (48). Találkozhatunk könnypont ritka veleszületett fejlődési zavaraival (pl. szám feletti punctum, atresia), a könnypontot elfedő membrán megakadályozza az elvezetést, ez sokszor jár együtt a canaliculus atresiájával is. Napjainkban került bevezetésre az „idiopathic canalicular inflammatory disease” (ICID) elnevezés használata, amely egy progresszív, gyulladással járó kórképet jelöl (5). Anatómiailag megkülönböztetünk proximális (a könnypontoktól 3 mm-en belül), középső (könnyponttól 3-8 mm) és disztális (cana liculus communis kezdetétől a könnytömlőig) szűkületet. A műtét sikeressége nagyban függ az elzáródás helyétől és fokától (5, 48, 62). Kérdéses esetekben kontrasztanyaggal dacryocisztográfiát végezhetünk. A beszűkült könnypontok tágan tartására alkalmazhatunk különböző nagyságú perforált szilikondugókat, amelyek a tágítás mellett a könnyet is el tudják vezetni, vagy végezhetünk punktoplasztikát. A könnypont egyszerű bemetszésénél („one-snip”) hatékonyabbnak bizonyultak azok a módszerek, ahol a metszés a canaliculus hori zontális szakaszát is érintik („three-snip”, „four-snip” punctoplastica) (56, 85, 91) (5. ábra). Ha a könnypont nem nyitható meg könnyponttágítóval vagy a canaliculusban is elzáródást találunk, esetleg a pumpafunkció csökkent, jelentős kihívás előtt állunk. Ilyen esetekben az ajánlás szerint 1965- ben elsőként Lester Jones által bé■245; X /
