Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-03-01 / 1. szám
Electrochemotherapy for the treatment of periocular basal cell carcinoma Bevezetés A periokuláris bőrterületen leggyakrabban előforduló rosszindulatú bőrtumor a bazocelluláris karcinóma (BCC), amely a régióban diagnosztizált összes malignus bőrdaganat mintegy 90%-át teszi ki (15). Az előrehaladott vagy recidiváló BCC kezelése komoly kihívást jelent, hiszen a terápia tervezésekor számos tényezőt kell figyelembe venni annak érdekében, hogy a tumor eltávolítása mellett az eredmény mind funkcionális, mind kozmetikai szempontból elfogadható legyen (14). Nem megfelelő kezelés esetén jelentősen növekedhet a tumor intraorbitális inváziójának veszélye. Ez utóbbi folyamat nemcsak a beteg érintett szemét, de akár életkilátásait is veszélyeztetheti a tumor massza intrakraniális inváziója esetén (9). Főleg nagyobb tumorok esetében a kiterjedt sebészi eltávolítás következményeként jelentős bőrdefektus alakulhat ki, amelynek rekonstrukciója számos problémát vet fel és idősebb betegekben általában elhúzódó sebgyógyulást eredményez. A sugárterápia eredményei kifejezetten jónak tekinthetők, azonban a korábban besugárzott területen recidiváló daganatok kezelése nagy kihívást jelent a kezelőorvos számára (18, 19). Az újabban felfedezett „hedgehog” reakcióutat gátló szisztémás (per os) vismodegib új és ígéretes terápiás lehetőséget jelent mind a lokálisan előrehaladott, mind a metasztatizáló BCC esetében, azonban a szer mellékhatásai jelentősen korlátozzák annak hosszú távú alkalmazását (1, 5, 17). Az elektrokemoterápia (ECT) az utóbbi időben vált a klinikai gyakorlatban rendelkezésre álló terápiás eszköztár részévé (4, 8, 12, 13). Jelenleg elsősorban szuperficiális bőr és lágyszövet-metasztázisok, valamint nem rezekálható elsődleges bőrtumorok kezelésével vannak kiváló eredmények, de a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően a kezelhető tumorok körének szélesedése várható (pl. mélyen ülő visceralis tumorok) (6). Egyéb módszerekkel összehasonlítva az eljárás hatékony és biztonságos, külön kiemelendő előnye az ismételhetősége. Az ECT során alkalmazott ún. elektroporáció reverzibilis módon növeli a sejtmembrán permeabilitását. Ez a hatás rövid időtartamú, nagy intenzitású elektromos impulzusokkal érhető el, amelyek hatására tranziens pórusok képződnek a sejtmembránban (12). Ezek a pórusok teszik lehetővé nagyméretű hidrofil molekulák terápiás célú bejuttatását a citoszolba. Számos szer esetében vizsgálták az elektroporáció citotoxicitást növelő hatását. Ezek a vizsgálatok elsősorban a bleomycin és a cisplatin esetében igazolták az eljárás során észlelhető hatásnövekedést, ezért ma elsősorban ezek a szerek használatosak az ECT-kezeléshez. Bár a fej-nyak régióban alkalmazott ECT hatékonyságát egyre több tanulmány igazolja, szemhéj-lokalizációjú BCC kezelésével kapcsolatban mindössze néhány publikáció lelhető fel (8, 16). Jelen közleményünkben 12 szemhéjra lokalizálódó, más eljárásokkal nehezen kezelhető BCC eset ECT kezelésének eredményét ismertetjük. Betegek és MÓDSZEREK Vizsgálatunkba a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikája és Szemészeti Klinikája együttműködésében 2014 májusa és 2017 novembere között lokálisan előrehaladott primer vagy recidiváló periokuláris-szemhéj BCC miatt ECT-kezelésben részesült betegek kerültek bevonásra. A terápiás terv minden esetben Bőr-Onkoteam bemutatás és megbeszélés során került felállításra. Valamennyi terápiás beavatkozás Cliniporator TM (IGEA Ltd, Modena, Italy) készülékkel, az ESOPE- vezérfonalnak megfelelően történt (12). Az ECT-kezelés során valamennyi esetében bleomycint alkalmaztunk. Az elektromos impulzusok transzmissziójához tű-, vagy hexagonális elektródákat használtunk, intratumorális bleomycin adagolás esetén 1 perccel, intravénás adagolás esetén pedig 8 perccel a szer beadását követően. A paralel tűelektróddal történő elektromos kezelés paraméterei a következők voltak: 8 négyzet impulzus (1000 V/cm) 100 ms időtartamban 5 kHz frekvenciával. A hexagonális elektród esetén 4 négyzet impulzust alkalmaztunk (910 V/cm) szintén 100 ms időtartamban 5 kHz frekvenciával. A tumorsejtek membránjának megfelelő elektroporációja érdekében minden impulzust követően megtörtént az alkalmazott elektromos paraméterek ellenőrzése (hexagonális >1,5 amper [A], lineáris >1,0 A). A tumor körüli biztonsági zónát minden esetben kezeltük. Az eltérések kiterjedése, mérete és jellege miatt (a recidivált tumorokat jelentős mennyiségű hegszövet vette körül) a beavatkozásokat általános anesztézia mellett végeztük. A kezelés időtartama általában kevesebb, mint 30 perc volt. Az ECT-kezelést követően valamennyi beteget intézeti körülmények között obszerváltuk 1 napig. A kezelt területre fedőkötést helyeztünk és antibiotikus szemcsepp használatát rendeltük el 7-12 napra. A pácienseket a kezelést követően szoros ellenőrzés alatt tartottuk. Az ellenőrzések során fotódokumentáció történt az első hónapban 2 alkalommal, majd havonta az ezt követő 5 hónapos periódusban, továbbá kéthavonta a kezelés utáni fél évet követően. A beavatkozások a Helsinki Deklaráció irányelveinek betartásával történtek. A betegek részletes felvilágosítást követően valamennyien írásos beleegyezésüket adták a kezelésekhez, valamint a kezelés és követés során készített fotódokumentáció tudományos célú felhasználásához. Eredmények A 2014 májusától 2017 novemberéig terjedő időszakban 12, szemhéjlokalizáció jú, biopsziával igazolt BCC esetében alkalmaztunk ECT-