Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-09-01 / 3. szám
Keratoprotézis-implantáció a klinikai gyakorlatban nem sikerült kontaktlencsét illeszteni, és ha jelentős szemfelszíni betegséggel szövődött az állapot.) Az anatómiai eredmények mellett a keratoprotézis-beültetések másik lényeges mutatója a funkcionális eredmény is. Összes betegünk műtét utáni távoli korrigált látóélességének átlaga 0,25±0,32 (fén-1,0) volt. Betegeink között 51,5%-ban értünk el táblaolvasási (>0,l) visust. A táblaolvasást elért szemek átlagos visusértéke 0,49±0,28 (0,1-1,0) volt. Szövődmények és AZOK KEZELÉSE Kilökődés A keratoprotézis-műtétek legsúlyosabb szövődményeinek egyike a kilökődés. Oka lehet műtéttechnikai hiba (nem tökéletes illesztés), de gyakrabban a cornea infekciózus, vagy nem infekciózus beolvadása, az ún.„melting ”. Kezdődhet a donor corneán észlelhető festődéssel vagy dellen-el, majd progresszív keratolízis alakul ki, a cornea elvé konyodik, a protézis frontlemeze alá a könny, a széteső hámsejtek, a baktériumok, gombák bejuthatnak, a protézis kibillen, mozogni kezd, az optikai törzs körül a csarnok is megnyílhat, a kórokozók akár a csarnokba is juthatnak (endophthalmitist okozva). A folyamatot elősegítheti a súlyos szemszárazság és a sikertelen kontaktlencse-illesztés, illetve a súlyos szemfelszín-betegség, limbus elégtelenség. Boston-keratoprotézis esetén a hátsó leszorító lemez átmérője nagy, ezért az 1 mm!-re eső „nyomás” viszonylag alacsony A korai eszközökben a hátsó lemez még nem volt fenesztrált, a kilökődés 50% fölött volt, amelynek okaként feltételezték, hogy a hátsó leszorító gyűrű a cornea hátsó felszínétől elzárta a csarnokvizet, ezért a cornea táplál kozásában beálló anyagcserezavar okozhatta a nagyarányú kilökődést. A hátsó lemezt fenesztrálták és a kilökődés 10-18%-ra csökkent (24). Saját eseteinkben a kilökődés 6 esetben következett be (18,2%), 1 esetben enukleációra kényszerültünk, 1 esetben sikerült a protézist kicserélni és 4 esetben eltávolítottuk azt (keratoplasztikával kombinálva) (9. ábra). Az általunk használt protézis esetén a hátsó leszorító gyűrű kisebb átmérőjű és lényegesen kisebb területet zár el a csarnokvíz elől, számításaink szerint ez a teljes hátsó cornea felszín 28%-a. Véleményünk szerint, és az eddigi klinikai tapasztalatok alapján úgy véljük, a cornea táplálkozása jelentős zavart nem szenved, a széli részek felől diffúzióval az oxigén- és tápanyagellátása biztosított (17). Kezdődő kilökődés esetén - amenynyiben infekciónak nincs jele - még megkísérelhetjük a protézist megtartani, esetleg amnionplasztikával, vagy kötőhártya-plasztikával, vagy szájnyálkahártya-fedéssel. Előrehaladott esetben, amikor a protézis réslámpával is jól láthatóan kibillen vagy billeg, a protézis eltávolítása az egyetlen megoldás. Amennyiben a szem funkciói jók, és rendelkezésre áll protézis, újabb komplett műtéttel a helyzet kezelhető (ismételt keratoprotézis-beültetés, keratoplasztikával) (31). Rossz vizuális funkciók esetén az eltávolított keratoprotézist keratoplasztikával pótolhatjuk, de súlyos szemfelszíni betegség és várható jelentős hámosodási zavar esetén az enukleáció lehet az egyetlen megoldás. Glaukóma Az egyik gyakori és fontos szövődmény keratoprotézis-beültetés után a glaukóma. A beültetésre kerülő □ . ábra: Keratoprotézis extrusio. A 1O. ábra: Keratoprotézis optikáján protézis széle jelentősen megemel- át végzett fundusvizsgálat nonkedett, a protézis kissé megbillent mydriatikus kamerával. A papilla, (vékony sárga nyíl], a protézis optikai erek, és részben a macula ábrázoló széle mentén a keratolysis miatt dik, a protézis hátsó leszorító gyűrűerősen elvékonyodott cornea terű- je azonban szűkíti a látóteret. A vizslet, perforáció veszélye fenyeget gálát rosszul reprodukálható ; 158 •
