Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-06-01 / 2. szám
Michael Baptist de Wenzel báró szerepe az európai hályogsebészetben Paul Savigny volt az első késes Angliában, aki sebészi műszerekre specializálódott, miután 1720-ban megvásárolta egy elhunyt késes műhelyét a késes özvegyétől. A fia és unokája is folytatta az üzletet. A Wenzel-kés kisebb volt, mint a szokásos szemészeti kések, így csökkentve a csarnokvíz-vesztés mértékét (8. ábra). Adatok Wenzel báró EURÓPAI HÁLYOGSEBÉSZETI MŰKÖDÉSÉHEZ Származását homály fedi, de a Baron Freiherr címe valósnak tűnik, és valószínűleg a köznemesség (dzsentri) alsó soraiból származott. Gyakran német állampolgárságúnak titulálták, de születési helye nem ismert. Korán Párizsba ment, és fia már francia állampolgár lett. Ellentétben kortársával, Chevalier John Taylorral (1703-1772), aki 1761- ben 45 mű publikálását állította magáénak, Wenzel semmit nem írt. Amikor először bevezették a lencsekivonás extracapsuláris technikáját, Daviel kortársai azt átmeneti divatnak gondolták, de Wenzel lelkesedéssel fogadta az új eljárást, és idővel javította, csiszolta azt. Az 1786- os Traité de la cataracte c. könyvükben - amelyet a fiatal Wenzel apja visszaemlékezései alapján írt - elmagyarázta, hogy ő, az apja által 35 éven át használt módszereket írta le. Ez 1751-es pályakezdetet jelent, 4 évvel Daviel első műtétje után. Az 1750-es években Wenzel tevékenységéről semmiféle feljegyzés nem készült, de az évtized végére már hírnevet szerzett magának. 1760-ban Bécsbe hívatták, hogy tanácsot adjon Mária Terézia császárnőnek csüngő szemhéja kapcsán, amely hamarosan meggyógyult. Ezen idő alatt sikeresen operálta szürkehályoggal Molck marsait, habár Gerhard Van Swieten és Anton De Haen kiváló orvosok gutta serenát diagnosztizáltak nála. Még ugyanebben az évben ment Pestre is. Wenzel báró élete során nagyon vegyes hírnevet szerzett. Megvádolták kapzsisággal, extravaganciával, iskolázatlansággal. Egy másik, a báróval szembeni vád az volt, hogy visszatartott fontos részleteket azoktól, akiket tanítania kellett volna. Amikor az 1770-es évek elején Bécsbe hívatták, hogy néhány szemészeti műtétet elvégezzen, Mária Terézia császárné megkérte, hogy két helyi sebészt tanítson meg operálni. A végeredmény katasztrofális volt. Wenzel - kortársai szerint - félrevezette őket, de valószínűbb, hogy a jelöltek tapasztalatlansága és alkalmatlansága vezetett a rossz eredményekhez. (Megjegyzés: feljegyezték, hogy a báró virtuóz módon, 30 másodperc alatt végzett el egy kataraktaműtétet (12, 22), ennyi idő alatt egy tapasztalatlan tanuló semmit sem képes megfigyelni és elsajátítani. Szemtanúk szerint Daviélnék 2 percre volt szüksége a műtéthez) (13). Pár évvel később Wenzel visszatért Bécsbe, és Joseph Barthot, aki később a bécsi Szemészet első vezetője lett, nagyobb sikerrel tanította. Azt a Barthot, aki megszerzett tudását csak királyi felszólításra volt hajlandó tovább adni és Georg Joseph Beer képzését - aki később számos híres szemészt nevelt (többek között a magyar Fabinit) - elutasította (15). Wenzel szolgálatait nagyon jól megfizették. 1760-as bécsi látogatásánál minden operált esetért 10 000 Guldent kapott, amin felül a császárné egy 6000 Gulden értékű gyűrűvel is megajándékozta. Kilenc hónap elteltével nem kevesebb, mint 75 000 Guldennel távozott =11, 17). Ez olyan horribilis összegnek tűnik, hogy megpróbáltuk más korabeli híresség szemműtét árait is felkutatni az irodalomban. Eschenbach szerint pl. John Taylor ugyanezen időben nem tehetős betegektől 100 reichstallért követelt (!), jobb helyzetben levőktől 100-300 dukátot, az igazán tehetősektől 1000 dukátot kapott (7). (Egy dukát abban az időben kb. 3 gulden volt.) Bár kortársai gyakran kritizálták, általánosan elismerték, hogy műtéti technikája páratlan volt. A kortárs angol sebész, James Ware, csodálta Wenzel „rendkívüli tehetségét a műtétek végrehajtásában”. Dániel Chodowiecki látta Wenzelt dolgozni. Fennmaradt rajzán Wenzel a pácienssel szemben ül. Elegánsan öltözik, divatos parókát visel. Rajzán számos érdeklődő néző van, de a két fiatal hölgyet valószínűleg a művészi érték növelése céljából helyezte a képre (9. ábra). Wenzel műtéti virtuozitását néha a magas társadalmi rétegekből származók szórakozásból nézhették,
