Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)

2016-06-01 / 2. szám

The use of preoperative topical non-steroidal anti-inflammatory drug 4,5±1,5; 6,9±3,7, illetve 6,7±3,0. A lézer flare fotometria értékek a nor­máltartományban voltak, és nem mutattak szignifikáns különbséget a három vizsgálati csoportban (p = 0,21). A lézer flare fotometria adatai azt mutatták, hogy a vizsgált 30 beteg nem szenvedett szubkli­­nikai gyulladásban, illetve a vér­­csarnokvíz gát épen működött. Megbeszélés Eredményeink (15) megerősítették a korábban az irodalomban Schultz és munkatársai (29, 30) által közölt eredményeket, amely szerint a fem­­toszekundum lézer-asszisztált szür­­kehályogműtétek során a csarnok­víz teljes prosztaglandin-tartalma jelentősen megemelkedik. Az álta­lunk kapott eredményekben a fem­­toszekundum lézer-asszisztált szür­­kehályogműtétben részt vevő bete­gek csarnokvízmintáinak teljes prosztaglandinszintj e hasonlókép­pen nagy szórást mutatott, mint a korábbi adatok (29, 30). Az eredmé­nyek nagy szórása a közölt lézer­energia abszorbciójának betegen­ként igen eltérő fokára, valamint a femtoszekundum lézerrel történő kezelés közben keletkező mikro­­gázbuborékok eltérő mértékére és az írisszel történő ütközésére (17, 18, 20, 22) vezethető vissza. Eredményeink klinikai szempont­ból is jelentős, új megfigyelése az volt, hogy elsőként írtuk le a csar­nokvíz femtoszekundum lézer-asz­­szisztált szürkehályogműtétek so­rán megemelkedő prosztaglandin­szint j ének csökkenthetóségét nem szteroid gyulladáscsökkentőt (NSAID) tartalmazó szemcseppel történő előkezelés hatására (5). Az eredmények jelentősége abban áll, hogy az NSAID-előkezelés (ese­tünkben 0,1% nepafenakot tartal­mazó Nevanac® cseppekkel) a fem­toszekundum lézerkezelés által okozott prosztaglandinszint növe­kedését teljes mértékben kivédte, sőt a csarnokvíz prosztaglandin­­szintjét a femtoszekundum lézeres kezelést nem kapó, kontrollcsoport értéke alá csökkentette (15). Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a szem elülső szegmensének beavatkozásai, így pl. a YAG-irido­­tomia, a csarnokvíz teljes proszta­glandinszint j ének a megemelkedé­séhez vezetnek (27). Eredményeink a korábbi vizsgálatokkal (29, 30) összhangban tovább erősítik e meg­figyeléseket. Az alkalmazott sebészeti technika miatt a csarnokvíz prosztaglandin­szint j ét csak a femtoszekundum lézer-asszisztált szürkehályogmű­­tét közben tudtuk megmérni, így a csarnokvíz prosztaglandinszintj é­­nek a műtét utáni értékéről nincse­nek közvetlen információink. Ugyan­akkor a prosztaglandinszintnek az irodalmi adatokban (27, 29, 30), va­lamint saját méréseinkben (15) ka­pott igen jelentős megemelkedése egybevetve a reziduális epithelsej­­tek korábbi kísérletekben kapott megemelkedett prosztaglandin­szint j ével (23) erősen valószínűsíti, hogy a csarnokvíz prosztaglan­­dinszintje a femtoszekundum lé­zer-asszisztált szürkehályogműtét után is megemelkedett lehet. A csarnokvíz prosztaglandinszint je femtoszekundum lézer (15, 29, 30), valamint más elülső szegmens érin­tő lézeres beavatkozások hatására (27) jelentősen megnő. A növeke­dés lehetséges okaként 67 betegen Schultz és munkatársai (30) a femto­szekundum lézer capsulotomiát tették felelőssé. Vizsgálatukban a femtoszekundum lézeres lencse fragmentáció nem okozott a csar­nokvízben szignifikáns proszta­­glandinszint-növekedést. A prosz­taglandinszint megemelkedésének pontos mechanizmusa nem ismert. A femtoszekundum lézer által oko­zott mikro-gázbuborékok, a lokális energianövekedés (21, 22), a kezelő maszk mechanikus hatása minden bizonnyal fontos szerepet játsza­nak a folyamat kiváltásában. A femtoszekundum lézerek kisebb energiát igénylő továbbfejlesztése (20) segíthet a kezelés által okozott prosztaglandinszint-növekedés csök­kentésében. Ennek a feltételezés­nek az igazolása további klinikai vizsgálatokat igényel. Érdekes feltételezésre engednek kö­vetkeztetni azok a vizsgálatok, amelyek az epekő, vesekő és más kezelésekben alkalmazott sokk­hullám terápiák prosztaglandin­­szintet növelő hatásáról számoltak be (8, 11). Ezeknek az ultrahangot, elektrohidraulikus, mechanikus, de újabban lézeres impulzusokat is al­kalmazó terápiáknak („laser litho­­trypsy”) a prosztaglandinszint nö­vekedésével előidézett gyulladásos jelenségek gyakori nem kívánt utó­hatásai. Már a korai tanulmányok kimutatták, hogy az NSAID-keze­­lés ezeket a hatásokat jelentős rész­ben kivédi (5). Ugyan a sokk-hul­lám terápiák során jelentősen eltérő jellegű sokk-hullámokat alkalmaz­nak, mint a femtoszekundum lé­zerkezelés, a stressz válasz, és ezen belül a prosztaglandinszint emelke­dését is magában foglaló oxidativ stressz általános jellege alátámaszt­hatja azt a feltételezést, hogy a femtoszekundum lézernek a capsu­­lotomia közben keltett pulzáló „sokk-hullámai” is hozzájárulhat­nak a csarnokvíz prosztaglandin­­szintjének megemelkedéséhez. Az NSAID-ok a prosztaglandin­szint növekedését a COX-1 és COX-2-enzimek gátlása képes blok­kolni. A különböző NSAID-ok elté­rő hatékonysággal gátolják a két COX-izoenzimet. A vizsgálataink­ban alkalmazott Nevanac® ható­anyaga, a nepafenak, amely a tény­legesen ható amfenak előanyaga, a COX-2-nek számos vizsgálatban valamivel erősebb gátlószere, mint a COX-l-nek. Más NSAID-ok, mint pl. a brómfenak vagy a ketorolak in­kább a COX-l-et gátolják, mint a COX-2-t (4, 2, 14, 33). További vizsgálatok szükségesek annak az eldöntésére, hogy a femtoszekun­dum lézer-asszisztált szürkehályog­műtét capsulotomiás lépése inkább a COX-1 vagy a COX-2-enzimek aktiválódásához vezet-e. Annak az eldöntéséhez is további vizsgálatok szükségesek, hogy az észlelt prosz­­taglandin-emelkedést gátló NSAID- hatás még erősebben, vagy gyengéb­ben jelentkezik-e más NSAID-ok alkalmazása esetén, mint a vizsgá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom