Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)

2016-09-01 / 3. szám

Kata rakta műtétet követő gyulladás és maculaödéma megelőzése szteroid és nem szteroid szemcseppekkel A kataraktaműtét kedvező kimenetele nagyban függ a műtét indukálta gyulladásos reakciók megfelelő kontroli­jától. A pseudophakiás cisztoid maculaödéma (PCME) je­lentős oka lehet a komplikációmentes kataraktaműtétet követő látásromlásnak. Jelen értekezés alapjául szolgáló tanulmányban Line Kessel és munkatársai komplikációmentesen végrehajtott kataraktaműtétet követő gyulladás és pseudophakiás cisztoid maculaödéma megelőzésére helyileg alkalmazott szteroid és nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) gyógyszereket hasonlítottak össze. A vizsgálathoz komp­likációmentes szürkehályogműtéten átesett, időskori ka­­taraktában szenvedő beteget választottak be. Az iroda­lomkutatást a Medline, a CINAHL, a Cochrane, és az EMBASE adatbázisokban végezték, és olyan 1996 után megjelent tanulmányokat randomizáltak, amelyben idős­kori kataraktában szenvedő hátsó csarnoki intraocularis lencseimplantáción átesett betegekben hasonlították össze a helyileg alkalmazott szteroidok és NSAID-k gyul­ladáscsökkentő és PCME-megelózó hatásait. Az elsődleges végpont a posztoperatív gyulladás és a pseu­dophakiás cisztoid maculaödéma volt. 15 tanulmányt vá­lasztottak be. Kevesebb NSAID-re randomizált betegnél fordult elő gyulladás és a PCME prevalenciája a szteroidot kapók között szignifikánsan magasabb értéket mutatott (25,3%), mint az NSAID (3,8%) csoportban. A mellékha­tások tekintetében nem mutatkozott szignifikáns kü­lönbség a két csoportban. Gyengétől közepesen erősig ter­jedő evidencia támasztja alá, hogy a lokális NSAID-terá­­pia hatékonyabb a kataraktaműtétet követő gyulladás­csökkentésben, emellett erős evidencia támasztja alá, hogy a PCME megelőzésében a szteroid gyulladáscsök­kentőknél hatékonyabbak az NSAID-k. Ezért a cikk szer­zői a topikus NSAID-k alkalmazását javasolják a rutin kataraktaműtétet követő gyulladás és PCME megelőzésé­ben. Bevezetés A fejlett országokban a kataraktaműtét a leggyakrabban végzett elektív műtéti eljárás. Az évek során a módszerek sokat fejlődtek, így megnőtt a betegek és szakemberek igénye a tökéletes látás kialakítására, és a komplikáció­mentes műtétre. Mint minden műtéti eljárás, a műlen­­cse-implantáció is gyulladásos reakciót hoz létre, amely kontroll nélkül súlyos szövődmények kialakulásához ve­zethet, mint amilyen a posterior synechia, az uveitis, vagy a szekunder glaukóma. Éppen ezért a megfelelő gyulladáscsökkentés a modern kataraktaműtétek egyik alappillére. Jelenleg két gyógyszercsoport áll rendelkezésünkre a szemben kialakuló gyulladásos reakciók megelőzésére, enyhítésére: szteroidok és nem szteroid gyulladáscsök­kentő készítmények (NSAID). A szteroidok hatékony gyulladáscsökkentő szerek, amelyek a számos intracel­­luláris gyulladásos mediátoron fejtik ki hatásukat, míg az NSAID-k a ciklooxigenáz enzim gátlásán keresztül hat­nak. A ciklooxigenáz a gyulladásos reakciókban kardinális szerepet játszó prosztaglandinok képződését katalizálja, így szintézisük gátlása gyulladáscsökkentő hatású. A pseudophakiás cisztoid maculaödéma (PCME vagy Irvine-Gass-szindróma) a kataraktaműtét után néhány héttel, hónappal kialakuló foveaduzzanat, amely folya­dékakkumuláció hatására jön létre. Gyakori oka a lencse­implantációt követő látásromlásnak. A PMCE prevalen­ciája a különböző vizsgálatokban attól függően változik, hogy hogyan határozták meg az elváltozást. Fluoreszcein­­angiográfia segítségével a PMCE előfordulása 20%-ot mu­tatott, míg ugyanez a szám 2% volt, ha a PMCE diagnózis felállításához a látásélesség romlását használták. Az elvál­tozás általában szubklinikus lefolyású, és nem kíván or­vosi beavatkozást, de néhány esetben krónikussá válhat, és tartós látásvesztést okozhat. A PMCE a gyulladásos mediátorok által indukált fokozott érpermeabilitás hatására jön létre. Néhány vizsgálat tanú­sága szerint kialakulásának kockázatát fokozza a glaukó­ma kezelésére használt prosztaglandin-analógok alkalma­zása. A jelentősebb posztoperatív gyulladás esetén maga­sabb a prevalenciája. Ezt támasztja alá, hogy azon betegek PCME kockázata háromszorosára emelkedik, akiknek az anamnézisében uveitis szerepel. A macula megvastagodá­­sa nagyobb mértékű komplikált kataraktaműtétet követő­en, mint komplikációmentes beavatkozás után. A foko­zott műtéti trauma, mint amilyen a iatrogen irislézió szintén fokozza az elváltozás kialakulásának kockázatát. Ezenkívül a PMCE-rizikó megnő, ha retinalis vénaokklú­­zió, vagy epiretinalis membrán szerepel a beteg anamnézi­sében, azonban úgy tűnik, hogy a hátsó üvegtesti határ­­hártya-leválás csökkenti valószínűségét. A kataraktaműtét kedvező kimeneteléhez szükséges annak meghatározása, hogy melyik gyulladáscsökkentő készítményt használjuk standardterápiaként. Jelen elem­zés a helyileg alkalmazott szteroidok és NSAID-k haté­konyságát hasonlította össze a posztoperatív gyulladás­csökkentésben és a PMCE megelőzésében. Forrás: Kessel L, Tendál B, Jorgensen KJ, et al. Post-cataract Prevention of Inflammation and Macular Edema by Steroid and Nonsteroidal Anti-inflammatory Eye Drops, Ophthalmology; 2014; 121: 1915-1924.

Next

/
Oldalképek
Tartalom