Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)

2016-09-01 / 3. szám

□phthalmological care of patients with Recklinghausen disease ARecklinghausen-kór a neu­­rofibromatosisok első, leg­gyakoribb csoportja (NF1), amely autoszomális domináns öröklődésmenetet mutat, de nagy arányban - a betegek 30-50%-ában - fordulnak elő spontán, új mutáci­ók is (10). Incidenciája különböző irodalmi adatok alapján 1:3000- 3500, férfiakban és nőkben egyenlő arányban fordul elő (4, 7). Az NFl-gén a 17-es kromoszóma hosszú karján helyezkedik el (17ql 1.2), egyike azon legnagyobb géneknek, amely egyetlen betegség kódolásáért felelős (8). A gén által kódolt neurofibromin, 2818 amino­­savból álló protein, amelynek egy 380 aminosav-kódoló régiója meg­egyezik a GTP-áz aktiváló protein (GAP) katalitikus doménjével. Ezeknek a proteineknek fontos sze­repe van a sejtek növekedésében és differenciálódásában, így mutáció­juk során kontrollálatlanul növeke­dő malignus, illetve benignus tumo­rok jöhetnek létre, mindezek miatt az NFl-gén tulajdonképpen tumor­­szuppresszor génként működik (10, 7). A neurofibromatosisok neurocutan szindrómák, amelyek többnyire a neurális eredetű szöveteket érintik. Recklinghausen-kór esetében főleg környéki idegrendszeri eltéréseket figyeltek meg, de számos esetben előfordul központi idegrendszeri érintettség is. Fő jellemzője a testszerte megjelenő neurofibro­­mák, amelyek a myelin termelő Schwann-sejtek, valamint a perifé­riás idegeket körülvevő támasztó sejtek burjánzásai. A diagnózis abban az esetben állítható fel, ha az alábbi kritériumok közül legalább kettő teljesül: • hat vagy több café-au-lait folt, • kettő vagy több neurofibroma, • inguinalis vagy hónalj i szeplók, • opticus glioma, • kettő vagy több Lisch-csomó, • csonteltérések: ékcsonti dyspla­sia, pseudoarthrosis, • első fokú rokon igazolt NF1 be­tegsége (7). A betegség többszervi manifesztá­­cióban fordul elő, így érintheti a központi idegrendszert (kognitív deficiencia - tanulási zavarok, szel­lemi visszamaradottság, epilepszia, hydrochepalus, intracranialis tumo­rok, fejfájás), az endokrin rendszert (hypothalamus-diszfunkció - ala­csony termet, korai vagy késlelte­tett nemi érés), a keringési rend­szert (hipertónia, veseérszűkület), a csontvázat (tölcsérmell, pseudo­arthrosis, scoliosis) (7). Szemészeti érintettség az esetek nagy részében szintén megfigyelhető. Opticus gli­­omák kialakulhatnak intraorbitá­­lisan, intracraniálisan, illetve kever­tem Jelenlétükkor gyakori tünetek a visusromlás, látótér-defektusok, proptosis, strabismus, előrehaladot­tabb állapotban opticus atrófia, fej­fájás, hányinger, anorexia és hypo­thalamus-diszfunkció. A chiasma mögé terjedő formák a prognózist nagymértékben rontják (7, 5). Mindemellett megfigyelhetők szem­héj-eltérések, az extraocularis iz­mok diszfunkciója, conjunctivalis, cornealis, uvealis, retinalis eltéré­sek, valamint a látóideg érintettsé­ge (1. táblázat) (4, 1, 2, 6, 11). A leggyakrabban előforduló ocularis eltérés az irisen megfigyelhető ha­­martomák, más néven Lisch-cso­­mók, amelyek fontos diagnosztikai kritériumai a betegségnek. Ezek ál­talában szürkésbarna dómszerű, az iris síkjából előemelkedő csomók, de megjelenésük függ az iris színé­től is. Méretük és számuk is nagy varianciát mutat, hiszen előfordul­hat csak az egyik szemen réslámpás vizsgálattal alig észrevehető tű­hegynyi eltérés, ugyanakkor néha megfigyelhető megszámlálhatatla­nul sok és nagy hamartoma is mindkét szemen. Nagy számuk ese­tén érdemes gonioszkópiát végezni, hiszen a csarnokzugban képződve glaukómát okozhatnak (8). Szövet-1 . táblázat fesztációi : Recklinghausen-kór szemészeti mani-Lokáció Eltérés Gyakoriság Szemhéj Nodularis neurofibroma 18% Plexiform neurofibroma 5% Café-au-lait foltok 3% Extraocularis Esotropia 7% izmok Exotropia 1% Nystagmus 1% Conjunctiva Neurofibroma 5% Cornea Promineáló cornealis idegek 6-22% Posterior embryotoxon 3-5% Csarnokzug Kongenitális glaukóma 50% Uvea Iris hamartoma (Lisch-csomó) 70-92% Aniridia 1% Chorioidea hamartoma 51% Chorioidea naevus 3-5% Retina Pigmentepithelium congenitalis hipertrófia 3% Szektoriális hegek 1% Retinoschisis 1% Myelinizált idegrostok 1% Nervus opticus Pilocytás astrocytoma 2-12% Papilla drusen 1% Bulbus Hypertelorismus 20% Exophtalmus 2% Microphtalmus 2%

Next

/
Oldalképek
Tartalom