Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)
2016-09-01 / 3. szám
Cataract Surgery Today A SZÜRKEHÁLYOGGAL KAPCSOLATOS EPIDEMIOLÓGIAI ADATOK A „katarakta” kifejezés vízesést jelent, és talán a szürkehályogos szem látására utal - mintha vízfüggönyön át nézne, látna a beteg. Mások valamilyen rontó folyadék áramlásának feltételezését vélik az elnevezés hátterében. Akárhogy is, számunkra, fejlett egészségügyi ellátással rendelkező országban élő emberek számára szinte hihetetlenek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai, amelyek szerint 2010-ben a vakság vezető oka - 51%-os részesedéssel - a szürkehályog volt, ami 20 millió, szürkehályog miatt vakon élő embert jelentett akkor világszerte (10). Hazánkban szerencsére ennek csak töredéke a szürkehályog okozta vakság, és az is folyamatosan csökken (16). Akár fejlett, akár kevésbé fejlett egészségüggyel rendelkezik egy ország, a szürkehályog jelentős problémát jelent. A szürkehályog prevalenciája ugyanis 40 éves kor fölött az életkor előrehaladtával jelentősen fokozódik, annyira, hogy a 75 éves fehérbőrű USA lakosok fele szürkehályogos (2010-re vonatkozó adat) (12). 2000 és 2010 között az USA-ban a szürkehályog előfordulása 20%-kal, 4 millió esettel nőtt. Ez összefüggésben van a lakosság életkor-növekedésével, ami nem USA- specifikus probléma. Európában a lakosság átlagéletkora 40 év fölött van, és a közeljövőben ezen a téren javulás se várható, hiszen alacsony a népszaporulat. Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2014 között Európában átlagosan és hazánkban is 2% körüli volt a 65 évnél idősebb lakosság arányának növekedése a teljes populációhoz képest, és 2080-ra e csoport arányának a jelenlegi (2014- es adat) 18,5%-ról 28,7%-ra való növekedését prognosztizálják a szakemberek a 14 év alatti lakosság közel változatlan, 15% körüli részaránya mellett (8). Mindezek alapján a szürkehályogos esetek szaporodása várható: az USA-ban 2050-re a szürkehályog esetek megduplázódását várják a 2010-es évhez képest (9). Tendenciák A SZÜRKEHÁLYOG' MŰTÉTEK INCIOENCIÁwlA, INDIKÁCIÓJA terén A fentiek komoly népegészségügyi problémához vezetnek. Indiára vonatkozó számítások szerint ugyanis a szürkehályog okozta vakság elkerüléséhez 1 millió lakosonként évi 3000 szürkehályogműtét szükséges (18). Felvetődik ennek alapján a kérdés, hogy a hazánkra az utóbbi években jellemző 70-80 ezer évenkénti szürkehályogműtét sok vagy kevés (15)4 Az biztos, hogy ez lényegesen több mint, ami csupán a vakság elkerüléséhez szükséges. Inkább vonatkoztatható a hazai műtétekre a szürkehályogműtétek modern indikációja: a látóélességet és/vagy a látási funkciót befolyásoló szürkehályog jelenléte, ha azt a tájékoztatott beteg kéri. A szürkehályogműtétek incidenciája világszerte növekvő tendenciát mutat (7, 13). Ennek nemcsak a magas életkornak számának növekedése az oka, hanem szerepet játszik benne a látásigény változása, valamint a műtéti technika és a rehabilitáció szintjének komoly javulása, és ezek miatt a műtéti indikáció változása, a műtétek korábbi stádiumban való végzése is. Mindezekkel összefüggésben a második szemen végzett szürkehályogműtétek kumulatív valószínűsége is emelkedett (7). Érdekes összefüggések olvashatók ki Lundström és munkatársai azon munkájából, amelyben a EUREQUO (European Registry of Quality Outcomes for Cataract and Refractive Surgery) Hollandiára és Svédországra - ezekre az országokra vonatkozólag a regiszter teljesnek tekinthető -, a 2008-2012-re vonatkozó adatokat elemezték és vetették össze a nyilvánvalóan eltérő egészségügyi ellátottsággal rendelkező Malajzia regiszterének adataival (13). Bár nagy volt a különbség a három ország között azon szürkehályogműtétek arányában, amelyeket 0,1 vagy annál gyengébb látóélesség mellett végeztek (7,1-72%, Malajziában a magasabb arány), a vizsgált időszakban mindhárom országban megmutatkozott az a tendencia, hogy mind kevésbé gyenge látóélesség mellett került sor a műtétre. Miközben a lencsetokkal öszszefüggő szövődmények gyakorisága mindhárom országban csökkenő tendenciát mutatott, kiderült, hogy a gyenge preoperatív látóélesség mellett végzett műtétek voltak azok, amelyek esetében gyakrabban fordult elő komplikáció. Javuló tendenciát mutatott mindhárom országban a posztoperatív látóélesség, de kiderült, hogy a kiváló preoperatív látóélesség (>1,0) mellett operált szemek között viszonylag magas (9-35%) volt azon esetek aránya, amelyekben a műtét utáni látóélesség elmaradt a műtét előttitől. A szürkehályogműtét optimális időpontja tehát e két állapot között van - ezeknek az adatoknak a figyelembe vétele elkerülhetetlen a szürkehályogműtétek indikálásánál. Ugyancsak befolyásolhatja a műtét indikációját az elérhető eredmény ismerete. A EUREQUO 2013-ban közölt adatai az európai valós eredmények tükreként értékelhetőek (12). Ezek azt mutatják, hogy a műtéteket követően az esetek 94,3%ában legalább 0,5-es a posztoperatív látóélesség, és a tervezett refrakciós célhoz képest a szemek 78%-ánál van a posztoperatív refrakció 1,0 D-n belül. Ez utóbbi területen tehát van még javítani való. A lézer alkalmazásának terjedése a szürkehályog-sebészetben napjainak témája. Ha a világ teljes szürkehályogműtét számát tekintjük, akkor a részesedése még minimális, de a módszer még változó, a helye most körvonalazódik. Mekkora értéket KÖZVETÍT A SZÜRKEHÁLYOG-MŰTÉT? Költség-haszon VIZSGÁLATOK 2020-ra várhatóan 32 millió szürkehályogműtét történik majd világszerte, ami a 2000. évi 20 millió műtéthez képest jelentős növeke-
