Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)

2015-09-01 / 3. szám

Evaluation of the biomechanical properties of the anterior lens capsule "7. ábra: Az elülső tokon képzett nyílás ultrastruktúrája. Panel A: CCC-cso­­port. A kollagén rostok szabályos, lamelláris elrendeződése jól megfigyelhető. Az FLC1- [panel Bl és FLC2- [panel CD csoporban a lézersugár okozta mikro­­barázdák láthatók. A szél fűrészelt profilt mutat, de hőkárosodásra utaló jel nem látható. Az FLC3- [panel Dl csoportban: a fűrészelt szél nehezen ismer­hető fel, a kollagénrostok denaturálódtak [CCC=folyamatos köralakú capsulorhexis, FLC=femtoszekundumos lézeres capsulotomia] 15kU X2> 500 10Mm 89 50 SEI ■ 15kU X2,500 10Mm 11 50 SEI míthatóbban viselkedett. Magyará­zatul az szolgálhat, hogy a lézer okozta mikrobarázdák alakjukban, mélységükben és szélességükben is megegyeznek egymással. Ha egy CCC lefutása irreguláris, akkor az egy izolált peremhibához vezethet. Egy toknyílás egy ilyen izolált pe­remhibával nyújtás hatására vi­szont mechanikailag előnyteleneb­ből viselkedhet (kisebb terhelésnél elszakadhat), mint egy olyan, ami számos, egymáshoz hasonló perem­hibával rendelkezik (27). Ez egy le­hetséges magyarázat arra, hogy miért láttuk a leggyengébb mintá­kat a CCC-csoportban, annak elle­nére, hogy meggyőződtünk azok szabályosságáról. Egy szubmikrosz­kópos peremhiba, illetve annak vál­tozatos kiterjedése okozhatta a nagy változékonyságot a CCC-cso­­portban, továbbá a leggyengébb minták valószínűleg mechanikai szempontból jelentős (fénymikro­szkóppal azonban mégsem látható) peremhibákkal rendelkeztek. Az erő-elmozdulás diagrammokon az látszik, hogy az erőgörbék na­gyon hasonlóak mindegyik vizsgá­lati csoportban: egy meredek felszö­kő szárt követően hirtelen érnek véget (6. A-D ábra). Ez a nyújtási karakterisztika klinikai szempont­ból hasznos lehet, mert a sebész érezheti, hogy mikor jár a nyílás nyúlási határán a műtéti mani­pulációk alatt. Eredményeink szerint a szakítóerő és a kerületi nyúlás is statisztikailag kisebb a magas energiával készített femtolézeres capsulotomiák eseté­ben a közepes és az alacsony energi­ával készített FLC-kkel összehason­lítva. Ennek magyarázata szintén az ultrastrukturális különbségek­ben keresendő. Alacsony és közepes energiaszinteket alkalmazva a nyí­lás széle fűrészelt profilú, míg ma­gas energiánál kollagén denaturáció is megfigyelhető. Ez a lézer-szöveti kölcsönhatás során létrejövő kifeje­zett hőhatásra utal. Korábbi humán tanulmányok a lé­zeres nyílás környékén kiszélese­dett demarkációs vonalról (10) és kifejezett lencse epithel sejthalálról 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom