Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)

2015-09-01 / 3. szám

A szemlencse elülső tokjának biomechanikai vizsgálata

(16) számoltak be magas energiaszintek mellett. Mastropasqua és munkatársai pozitív összefüggést találtak a növekvő energia és a szél irregularitásának mértéke között

(15). Ezek szintén megnövekedett hőhatásra utalnak a magas energiaszintek mellett.

Riau és munkatársai a femtoszekundumos lézer indukálta kollagénkárosodást vizsgálták ex vivo humán szaruhártyákon (22). Azt találták, hogy a kollagénrostok szabályos lefutása megbomlott a lézer-szöveti kölcsönhatás során kialakuló hőhatás kapcsán: a keresztkötések eltűntek és az individuális rostok átmérője nagy diverzitást mutatott. Park és munkatársai hőkezelt kollagénrostokat vizsgáltak és hasonló ultrastruktúrát találtak. Ezen felül a hőkezelt rostok alacsonyabb rugalmassági modulusát írták le a natív rostokéval összehasonlítva (20). Jól

ismert tény hogy a szemlencse elülső tokján képzett nyílás meggyengül, ha a nyílás szélén a kollagénrostok hő hatására denaturálódnak (12, 17). Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy a lézer-szöveti kölcsönhatás során fellépő hőhatás a kollagénrostok közötti kötések megbomlásához vezet, ami megváltoztatja a lencsetokot alkotó szövet mechanikai ellenállóságát és rugalmasságát.

A sertésszemlencse tokjának mechanikai viselkedése hasonló a gyermekek tokjához (3). Mindazonáltal jól ismert tény, hogy a lencse tokjának mechanikai tulajdonságai az évek során változnak (13), így jelen kísérletes eredményeink közvetlenül nem adaptálhatók a klinikai gyakorlatba. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy eredményeinket érdemes lehet az operatőrnek figyelembe venni. Saját klinikai tapasztalataink egyébiránt azt mutatják, hogy az FLC elegendő mechanikai ellenállósággal rendelkezik a biztonságos phacoemulsificatio és a sikeres műlencse-implantáció elvégzéséhez.

Következtetés

Eredményeink alapján a femtoszekundumos lézeres capsulotomia mechanikailag kevésbé ellenálló, mint a manuális capsulorhexis, de kiszámíthatóbban viselkedik. A magas lézerenergiával képzett elülső toknyílás kissé gyengébb és kevésbé nyúlékony, mint a közepes, vagy alacsony energiával képzett.

Köszönetnyilvánítás

Jelen kutatásban található pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatokat az OTKA támogatta (OTKA 83023).

Irodalom

1. Abell RG, Davies PE, Phelan D, Goemann K, et at Anterior capsulotomy integrity after femtosecond laser-assisted cataract surgery. Ophthalmology 2014; 121 (1): 17-24.

2. AI Harthi K, AI Shahwan S, AI Towerki A, et a I. Comparison of the anterior capsulotomy edge created by manual capsulorhexis and 2 femtosecond laser platforms: Scanning electron microscopy study. J Cataract Refract Surg 2014; 40 (12): 2106-12.

3. Andreo LK, Wilson ME, Apple DJ. Elastic properties and scanning electron microscopic appearance of manual continuous curvilinear capsulorhexis and vitrectorhexis in an animal model of pediatric cataract. J Cataract Refract Surg 1999; 25 (4): 534-9.

4. Auffarth GU, Reddy KR Ritter R, et al. Comparison of the maximum applicable stretch force after femtosecond laser-assisted and manual anterior capsulotomy. J Cataract Refract Surg 2013; 39 (1): 105-9.

5. Bala C, Xia Y, Meades K. Electron microscopy of laser capsulotomy edge: Interplatform comparison. J Cataract Refract Surg 2014; 40(8): 1382-9.

6. Bíró Z. Phacoemulsificatio: Capsulorhexis. Szemészet Supplementum 1998; 135 (1): 11-15.

7. Frey RW, Teuma EV, O'Suilleabhain D, Elliot D, et al. I0VS 2009; 50: ARVO E-Abstract 1141.

8. Friedman NJ, Palanker 0V, Schuele G, Andersen D, et al. Femtosecond laser capsulotomy. J Cataract Refract Surg 2011; 37 (7): 1189-98.

9. Gimbel HV, Neuhann T. Development, advantages, and methods of the continuous circular capsulorhexis technique. J Cataract Refract Surg 1990; 16 (1): 31-7.

10. Kohnen T, Klaproth OK, Ostovic M, et al. Morphological changes in the edge structures following femtosecond laser capsulotomy with varied

patient interfaces and different energy settings. Graefes Arch Clin Exp Ophthalmol 2014; 252 (2): 293-8.

11. Krag S, Thim K, Corydon L, Kyster B. Biomechanical aspects of the anterior capsulotomy. J Cataract Refract Surg 1994; 20 (4): 410-6.

12. Krag S, Thim K, Corydon L. Diathermic capsulotomy versus capsulorhexis: a biomechanical study. J Cataract Refract Surg 1997; 23 (1): 86-90.

13. Krag S, Olsen T, Andreassen TT. Biomechanical characteristics of the human anterior lens capsule in relation to age. Invest Ophthalmol Vis Sei 1997; 38 (2): 357-63.

14. Marques FF Marques DM, Osher RH, Osher, JM. Fate of anterior capsule tears during cataract surgery. J Cataract Refract Surg 2006; 32 (10): 1638-42.

15. Mastropasqua L, Toto L, Calienno R, et al. Scanning electron microscopy evaluation of capsulorhexis in femtosecond laser-assisted cataract surgery. J Cataract Refract Surg 2013; 39 (10): 1581-6.

16. Mayer WJ, Klaproth OK, Ostovic M, et a I. Cell death and ultrastructural morphology of femtosecond laser-assisted anterior capsulotomy. Invest Ophthalmol Vis Sei 2014; 55 (2): 893-8.

17. Morgan JE, Ellingham RB, Young RD, Trmal GJ. The mechanical properties of the human lens capsule following capsulorhexis or radiofrequency diathermy capsulotomy. Arch Ophthalmol 1996; 114 (9): 1110-5.

18. Nagy Z, Takacs A, Filkorn T, Sarayba M. Initial clinical evaluation of an intraocular femtosecond laser in cataract surgery. J Refract Surg 2009; 25 (12): 1053-60.

19. Ostovic M, Klaproth OK, Flengerer FH, et al. Light microscopy and scanning electron microscopy analysis of rigid curved interface