Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)

2015-09-01 / 3. szám

A conjunctiva primer melanociter elváltozásai ós mélységétől függ. Ezen paramé­terek kizárólag szövettani vizsgálat­tal határozhatnak meg. A Damato­­féle score-rendszer figyelembe veszi a melanociták horizontális terjedé­sének - évtizedekkel korábban Jacobiec által leírt - mintázat típu­sát (0-4 pont), a conjunctiva-epi­thelium involváltságának mélysé­gét (0-3 pont), valamint a celluláris atípia mértékét (0-3 pont) (6, 14, 16). Egy elváltozás hisztológiai vizsgálatakor a skála alapján 0 és 10 közötti „c-min” értékek határozha­­tóak meg. A 0 érték atípia nélküli melanózist (hipermelanózis) jelent, az 1 pont enyhe atípiaként értékel­hető, 2-3 pont közepes, 4 pont pedig súlyos atípiát jelez, 5 vagy afelett pontszám esetén „melano­ma in situ” állapot véleményezhe­tő. Fontos tudni azonban, hogy egy adott elváltozás c-min értéke az évek folyamán változhat. Az új score-rendszer a korábbi klasszifi­­kációnál (PAM enyhe/közepes/sú­­lyos atípiával vagy anélkül) jelentő­sen objektívebb. További jelentősé­ge, hogy definiálta az „in situ” conjunctiva melanoma entitást, amely már megjelenik a legújabb (hetedik) Tumor Nyirokcsomó Me­­tasztázis (TNM) klasszifikációban is (American Joint Committee on Cancer/International Union Against Cancer) (8). Diagnózis, terápia A primer szerzett melanózis diag­nózisa vagy a kórkép gyanúja rés­lámpás vizsgálattal állítható fel, a pontos hisztopatológiai klasszifiká­cióhoz szövettani feldolgozás szük­séges. A kórképre igen jellemző morfológiai instabilitás miatt cél­szerű ún. tumortérképen rajzos for­mában is rögzíteni az adott elválto­zás kiterjedését (3, 4). A tumor­térképen a kötőhártya-felszín sík­ban ábrázolódik és kvadránsokra osztott. A sematikus ábra centruma a cornea, anatómiai helyzetüknek megfelelően a limbus, a bulbaris te­rület, a fornixok, illetve a szemhéj­­szél mind perifériásabban ábrázo­lódnak. Incízionális biopszia esetén a mintavételi helyek is pontosan rögzítendőek a tumortérképen. Az AS-OCT-képen az esetek egy részé­ben a conjunctiva-epithelium bazá­­lis részének hiperreflektivitása lát­ható, körülírt melanocita-prolife­­ráció azonban soha nincs jelen (2, 25, 33). A primer szerzett melanózis - conjunctiva intraepiteliális neoplá­­zia kezelésének fő célja az invazív conjunctiva melanoma kialakulásá­nak megelőzése (13, 32). Tekin­tettel az elváltozások morfológiai és prognosztikai diverzitására, a kö­vetési-kezelési teendők mindig in­dividuálisan határozandóak meg. Kis elváltozások esetén általában elegendő a félévente történő ellen­őrzés fotódokumentációval és az el­változás kiterjedésének tumortér­képen történő rögzítésével. Köze­pes lézióknál az obszerváció mel­lett megfontolandó az excízió, a tumorágy kryoterápiájával kiegé­szítve (16, 23). A nagy kiterjedésű elváltozások esetén térkép-biopszia végzendő, a választandó kezelés formája a c-min értéktől függ. Az utóbbi években a mértékadó onko­lógiai centrumokban a lokális ke­moterápiás eljárások alkalmazása került előtérbe (10, 16, 17). Az ese­tek túlnyomó részében 0,04%-os mitomycin C az alkalmazott kemo­­terapeutikum (naponta 4x csepeg­tetve 7 napig, 3 hét szünetet köve­tően összesen 4 cikluson át). A lo­kális kemoterápiás eljárások alkal­mazása mellett szól az a klinikai adat, hogy kizárólag az elváltozás excíziójával kezelt esetekben c-min 4 score felett igen magas, közel 60%-os a recidiva esélye, a kiújult esetek 50%-a invazív melanoma­­ként jelentkezik (16). Melanoma malignum CONJUNCTIVAE A conjunctiva melanoma ritkán előforduló malignoma, a kórkép az extrakután melanomák kb. 1%-át, az okuláris melanomák 5-7%-át képviseli (16, 30). Az átlag inci­denda a kaukázusi népcsoportban 0,7-0,8 megbetegedés/1 millió la­kos, feketékben extrém ritkán for­dul elő. Az előfordulási gyakoriság az elmúlt 25 évben az egyesült álla­mokbeli, svéd és holland tumorre­giszterek adatai szerint egyértelmű növekedést mutat, a változás 2-3- szoros és a férfiak körében markán­sabb (21, 27, 30, 37). Az invazív melanomák ritkán jelentkeznek de novo, közel 95%-uk előzetesen fennálló melanociter conjunctiva­­elváltozás talaján alakul ki (c-min vagy naevus) (6, 14, 23, 41). A kór­kép típusosán a 6. életévtized táján jelentkezik, gyermekkorban igen ritka. A kezelési lehetőségek széle­sedése ellenére mind a lokális re­­cidívahajlam (20-60%), mind a 10 éves mortalitás (20-35%) igen magas (22, 31, 40). Európai és észak-amerikai onkológiai centru­mok együttműködésével jelenleg van folyamatban egy nagy klinikai vizsgálat, amely a conjunctiva melanoma klinikai jellemzőit, a hisztológiai és tumorgenetikai vizs­gálati eredményeket korreláltatja a lokális daganat recidiva kialakulásá­val, a nyirokcsomó és távoli meta­­sztázis-képzéssel valamint a túl­éléssel. Körvonalazódik egy nagy betegszámok tapasztalatán alapuló, konszenzusos kezelési ajánlás is. Klinikopatológia A conjunctiva melanomák klinikai megjelenési formája igen változa­tos. Előfordulnak ugyan amela­­notikus formák, de leggyakrabban különböző mértékben pigmentált lézióként jelentkeznek (7. ábra) (3, 12, 23, 27, 35). Lehetnek uni- vagy multifokálisak, laposan előemelke­­dóek vagy nodulárisak. Jellegzetes a vaskos tápláló conjunctiva-erek je­lenléte. Bármelyik conjunctiva te­rületen megjelenhetnek, prognózis szempontjából rosszabb kilátásúak a nonbulbáris formák. A bulbáris conjunctivából kialakult melano­mák gyakran involválják a limbust, perifériás degeneratív cornea-elvál­­tozásokat okozva. A cornea ellenál­ló Bowman-rétege általában gátját képezi a mély cornealis inváziónak. A lokális progresszió folyamán a sclera érintettsége viszonylag gya-106

Next

/
Oldalképek
Tartalom