Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)
2015-06-01 / 2. szám
A basalioma terápiás lehetőségei a sebész-bőrgyógyász szemével A bőr hámsejtjeiből kiinduló basalioma a fehér bőrű populáció leggyakoribb rosszindulatú daganata, amelynek incidenciája folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Becslések szerint minden ötödik kaukázusi emberben kialakul élete során. Ismert, hogy a basalioma legfőbb etiológiai tényezője a krónikus UV expozíció, ebből adódóan a betegség a napnak kitett területeket (például az arcot) fenyegeti leginkább. A basalioma klinikai képe változatos és a diagnózis nem mindig egyértelmű. Egyes típusok alattomos, bőr alatti növekedése mind a betegség felismerését, mind pedig a tumor körvonalainak egyértelmű meghatározását komolyan megnehezíti. A basalioma malignus jellege ellenére nagyon csekély áttétképző hajlammal rendelkezik. A betegség legfőbb veszélye a recidiva megjelenése, illetve a mélyebb szövetekbe való továbbterjedés. Ez utóbbi folyamat akár torzító porc- és csontdestrukcióhoz is vezethet. A basalioma első vonalbeli kezelése a sebészi excízió, amelynek sikerrátája 90-95%. Ennek célja a daganat teljes eltávolítása, és a beavatkozást minden esetben kötelezően hisztopatológiai vizsgálat követi. Amennyiben a daganat valamilyen okból sebészi excízióval nem távolítható el teljes egészében, a hisztológiai verifikáció abban az esetben is szükséges. A pontos szövettani lelet birtokában szóbajöhetnek destruktív/roncsolásos másodvonalbeli terápiás megoldások, amelyek esetenként szövettani feldolgozásra alkalmas mintával már nem tudnak szolgálni. Kiemelten fontos a beavatkozás után a betegek utánkövetése a recidívák korai észlelése végett. Gold standard: A SEBÉSZI ELTÁVOLÍTÁS A sebészi excízió biztonsági zónát követel meg, amely az egyesült államokbeli NCCN (National Comprehensive Cancer Network) ajánlás szerint 4 mm, de ez a tumor méretével arányosan növelhető. Ez a leggyakrabban alkalmazott, legjobb gyógyulási arányt adó terápia. A daganat kiterjedése sajnos nem mindig ítélhető meg pontosan, vannak viszont olyan technikák, amelyekkel a hatékonyságot fokozhatjuk. Ilyen például az infravörös reflexiós konfokális lézertechnológia, amely ugyan még nem terjedt el, de a jövőben várhatóan nagymértékben fogja segíteni a diagnosztikát. Egy másik lehetőség az eltávolítás pontosságának megítélésére a mikroszkóposán kontrollált sebészi megoldás. Leggyakrabban alkalmazott változata, a Mohs’ sebészet (MMS, Mohs' micrographic surgery) a kontinuus terjedésű tumoroknál, recidív esetekben, inkomplett tumoreltávolítás után, >2 cm tumorátmérő esetén vagy agresszív szöveti tulajdonságú tumoroknál jelenthet optimális terápiás lehetőséget. Az Egyesült Államokban a nem melanoma bőrdaganatok egyharmadát ezzel a módszerrel távoiítják el. Magyarországon ugyan még csak elvétve, de néhány centrumban már alkalmazzák ezt a meglehetősen költség- és munkaigényes technológiát. A sebészi excízióhoz képest az MMS alkalmazásával a primer basalioma recidívakészsége 5-7%-ról 1-2%-ra, a visszatérő esetek magasabb, 10-17%-os recidívaaránya 5-6%-ra csökkenthető. A sebészi excíziót követő rekonstrukció a tumor méretétől és elhelyezkedésétől függően eltérő megoldásokat kíván. Bizonyos testtájak képesek spontán per secundam gyógyulásra, tolerábilis heget hagyva. Bizonyos esetekben egyszerű suturát, más esetekben félvastag vagy teljes vastag bőrrel történő átültetést választhatunk. A legigényesebb módszer a lebenyplasztika, amely a környezettel megegyező típusú, textúrájú bőrt biztosít a defektus fedésére. M ásodvonalbeli kezelések A nem sebészi megoldások közül a kryoterápia a leggyakrabban alkalmazott és legolcsóbb technológia. Ennek során a hideg hatására keletkezett intracelluláris jégkristályok roncsolják a daganatos sejteket. A környező nem daganatos sejtekre szintén hatással van ez a technológia, de a klinikai tapasztalat szerint az ilyenkor kialakuló gyulladásos folyamat segít a roncsolt nekrotikus elemek eltávolításában. Sajnos a kryoterápiával kezelt fókusz környezetében gyakori a daganat kiújulása. Általánosan ez a módszer csak benignus léziók és aktinikus keratózis kezelésére elfogadott, de bizonyos körülmények között felszínes basalioma kezelésében is alkalmazható. Különböző klinikai vizsgálatokban a sikerráta 60-90% között mozog. Egy másik destruktív eljárás az elektrokauter, ilyenkor a léziót elektro-deszikkációval kezeljük és kürettázst végzünk. Rendszerint indifferens régiókban (pl. törzsön) alkalmazzuk, a sikerráta változó, 70-90% közötti. Fontos tudni azonban, hogy összefüggést feltételeznek a basalsejtes karcinóma kialakulása és az elektrokauter használata között, hiszen a szöveti sérülés reparációja beindíthatja azokat a folyamatokat, amelyek a daganat kialakulásának kedvez-1 96 ;
