Szemészet, 2014 (151. évfolyam, 1-4. szám)

2014-03-01 / 1. szám

Inflammatorical childhood diseases 6.3. 7 Toxoplasmosis A gyermekkori uveitisek 50%-áért a Toxoplasma gondii a felelős, amely egy intracellularis protozoon (19, 38). Kongenitális fertőzés következ­tében kétoldali chorioretinitis és makulaheg, szerzett betegségben retinitis alakul ki várható hegesedés nélkül. Inveterált heg melletti új góc a betegség kiújulását jelenti (8. ábra). Aktív esetben szürkésfehér retina nekrózis chorioretinitissei, vasculitissel, haemorrhagiával és előtte vitritissel látható. A retina a primer terület, de a chorioidea, az üvegtest és az elülső csarnok is in­­volválódhat. Retinaérintettség nél­kül nem alakul ki chorioidea lézió, viszont súlyos anterior vitritis igen (10, 19, 63). A diagnózis alapjául a klinikai tüne­tek és a szerológiai vizsgálatok szol­gálnak. Toxoplasmosis immunkom­petens személynél magától is meg­gyógyulhat. Látásromlás esetén azonnali terápia szükséges a ma­cula és a látóideg veszélyeztetettsé­gének csökkentésére (4). Kezelésében antimikrobás szerek (pyrimethamin, sulfadiazin, spyra­­mycin, clindamycin és trimetho­­prim-sulfamethoxazol) játszanak fontos szerepet (8). A clindamycin adagja 3x300 mg/nap, kisdedek esetén pedig 250 mg/kg/nap. Mel­lékhatásként pseudomembranosus colitis jelentkezhet. Látást veszé­lyeztető esetekben kiegészítő kor­­tikoszteroidot óvatosan, alacsony dózisban (20-40 mg/nap), az anti­biotikum-kezelés elkezdése után 3- 4 nappal lehet adagolni (19, 49). 6.3.2 Toxocariasis Toxocara cams petéket tartalmazó földdel fertőződhetnek meg a gyere­kek. A kikelt lárvák elárasztják a szervezetet, szisztémás tüneteket, köhögést, lázat, görcsöket és szédü­lést okoznak. Emberben eljut a szembe, általában a papilla területé­ből vándorol a retina alatt az equator felé, ott betokozódik és 1,5-2 évig élve marad. Ez idő alatt a gyulladás akut szakaszai recidiválhatnak. Leg­gyakrabban 6 hónapos kortól 3 éves korig fordul elő gyermekekben. S. ábra: Uveitis posteri­or [toxoplasma fertőzés következtében kialakult aktív és inaktív gócok] В' V ! Endophthalmitist, hátsó pólus és perifériás granulomát okozhat. A di­agnózis klinikai tüneteken és szero­lógiai vizsgálaton alapul (76). Endophthalmitis 2-9 éves gyerme­kekben alakulhat ki, fájdalmatlan, nem társul hozzá vörösség és foto­­fóbia. A közepesen súlyos vitritis szignifikáns látásromlást és akár re­tinaleválást is okozhat (76). A hátsó pólus granuloma a leggya­koribb toxocariasis forma gyerekek­ben, általában 6-14 éves korban ala­kul ki látásromlással. A szemfené­ken granulomát vitritissel és a lárva útjának megfelelő trakciós előemel­­kedést találunk a papilla vagy a macula irányába (76). Perifériás granuloma idősebb korban jelentkezik, egyoldali, a perifériás góctól a macula és a látóidegfő felé húzó köteg látszik (76). Kezelése periocularis és per os kor­­tikoszteroiddal történik, utóbbi vitritis esetén jön szóba (1 mg/ ttkg/nap). Perzisztáló üvegtesti ho­mály, retinaleválás és epiretinalis membrán kialakulás esetén vitrec­­tomia is javasolt. Antihelmentiku­­mot, albendazolt (2x400 mg/nap) is lehet adni, de a hatásossága nem bizonyított (32). 6.3.3 Sarcoidosis A gyermekkori uveitisek 0,8-3,9%­­áért felelős, bilaterális, granuloma­tosus hátsó vagy elülső uveitissel je­lentkezik. Nagy, szalonnás precipi­­tátumok, iriscsomók és hátsó sy­nechiák jellemzik. Az orbita sarcoi­dosis diagnózisa biopsziával bizo­nyítható. A hátsó póluson chorioi­dea granuloma és multifokális cho­rioiditis látható: az ún. „candle wax drippings” (76, 87). Periphlebitis, il­letve perivasculitis a periférián és a látóidegfő-érintettség is előfordul­hat. Kezelés nélkül teljes látásvesz­tést okozhat (46). Terápiájában szisztémás és perio­cularis kortikoszteroid, eredmény­telenség esetén mycophenolat-mo­­fetil vagy a biológiai terápiák közül a rituximab és a TNF-a-inhibitorok jöhetnek szóba (13). 6.4 Panuveitis 6.4.1 Herpes simplex infekció A HSV nem granulomatosus panu­­veitist okozhat. Sejtes infiltráció az elülső csarnokban, hátsó synechia, vitritis és chorioiditis, majd periféri­ás heg jellemezheti. A későbbiek során összefolyó nekrotizáló reti­nitis alakulhat ki perivaszkuláris intraretmalis vérzésekkel és vascu­litissel. Ez az összetett folyamat az akut retina nekrózis. Terápiája so­rán intravénás acyclovir (30 mg/ ttkg/nap) vagy foscavir (180 mg/ ttkg/nap) és kortikoszteroid (1 mg/ ttkg/nap) javasolt, illetve az esetleg kialakuló retinaleválás műtéti meg­oldása (21, 104). 6.4.2 Szimpátiás OPHTHALMIA Sérülés vagy műtét után kialakult kétoldali granulomatosus panu­veitis. Bármely életkorban előfor­dulhat fiúknál és lányoknál egy­aránt. A trauma általában az iris vagy a corpus ciharet érinti és az uvea prolapsusát okozza. A sérülés utáni 2. héttől kezdve akár 10 évig is kialakulhat. A páciens fájdalom­mal, hyperaemiával, fotofóbiával és látásromlással jelentkezhet. Az el­ülső csarnokban gyulladásos sejte­ket és homályokat, a szaruhártya hátlapján nagy zsíros precipitátu­­mokat, vitritist, a funduson sárgás­fehér Dalen-Fuchs-csomókat látha­tunk, amelyek lymphocytás-epi­­theloid és óriássejtes beszűrődések.

Next

/
Oldalképek
Tartalom