Szemészet, 2014 (151. évfolyam, 1-4. szám)

2014-03-01 / 1. szám

Gyermekkori gyulladásos szembetegségek

conjunctivitis. Mindkét szem érintett lehet, viszketés, könnyezés, mucoid váladékozás, kötőhártyahyperaemia, szemhéj ödéma és chemosis kísérheti. A szaruhártya ritkán érintett (68). Kezelésében antihisztamin (levocobastin, emedastine) és hízósejt-stabilizátor (kromoglikát) szemcseppek javasoltak, ez utóbbi szerepe főleg a megelőzésben van. A legjobb hatású a lodoxamid, sejtmembrán-stabilizáló hatása mellett csökkenti a triptázszintet és a gyulladásos sejtek kemotaxisát. Az olopatadin is hatásos membránstabilizáló és antihisztamin szemcsepp (68, 113). Szisztémás antihisztamin szedése a tünetek súlyosbodása esetén javasolt. Az első generációs szerek a vér-agygáton átjutva álmosságot, antikolinerg hatásuk révén szemnyomásemelkedést és akkomodációs zavarokat, a második generációs szerek nem szedálnak, de szájszárazságot okozhatnak (57, 80). Súlyos esetekben rövid ideig alkalmazva kortikoszteroid cseppek (fluorometholon, illetve dexamethason és a loteprednol) is szóba jöhetnek (12).

A conjunctivitis vernalis látást veszélyeztető, kétoldali kötőhártyagyulladás, ami elsősorban a fiatal serdülőket, főleg a fiúkat érinti. Th2 (T-helper 2) médiáit krónikus gyulladás, hízósejtek, eozinofilek, neutrofilok, Th2 kiválasztott citokinek, adhéziós molekulák, növekedési faktorok, fibroblastok és lymphocyták játszanak még szerepet a betegség komplex patogenezisében. Fájdalommal, viszketéssel, hyperaemiával és mucinosus váladékkal jár. A fő megjelenési forma a felső tarsuson levő nagy utcakőszerű papillák, úgy néz ki, mintha tejjel öntötték volna le (4. ábra). A papillák mechanikusan sérthetik a corneát, hámhiányt okozva. Limbalis formájában a limbus mellett a kötőhártya megvastagodott, mucoid nodulák, a limbuson szürke, ún. Horner-Trantas-pontok alakulnak ki. A keratitis punctata erózióvá fejlődhet, amire fibrin és mucosus plakk rárakódásával mélyebb fekély alakulhat ki. A tipikus szaruhártya-érintettséget a pajzs ulcus jelzi. Ez általában egy szabálytalan ovális plakk, hipertrófiás hámsejtekkel és fibrinnel, ami fluoreszceinnel megfestve zöld színt ad. Általában nem igazi fekély, hanem a szaruhártya felszínén található plakkszerű elváltozás. A gyermekek fényérzékenységről és könnyezésről számolnak be (68). A hízósejtstabilizátorok jó hatásúak a gyulladásra, mert az eozinofilekre is hatnak. Súlyos esetben a papillák fagyasztása ajánlott (68, 113). Lokálisan 1%-os és 2%-os cyclosporin szemcsepp használata is csökkenti a tünetek súlyosságát (91), legújabb ajánlás a subcutan omalizumab (62).

Az atópiás keratoconjunctivitis kétoldali krónikus gyulladás ekcémás típusú gyermekeknél. Patomechanizmusában szerepet játszik mind az IgE-mediált hízósejt-degranuláció és a Thl- és Th2-sejtek által kiválasztott citokinekkel indukált immunválasz. Eozinofilek és más gyulladásos sejtek is részt vesznek a folyamatban. Viszketéssel, homályos látással, fotofóbiával és fájdalommal jelentkezhet a páciens. A tünetek között szemhéj dermatitis, canthus ulcus, madarosis, epitheliopathia punctata, papillaris reakció és a főleg az alsó fornixban megjelenő folliculusok szerepelnek. Hízósejt-stabilizátorral a látásromlással járó szövődmények kialakulását próbáljuk megakadályozni. Felmerül a lokális 0,5%-os cyclosporin-A (Restasis) alkalmazása is (68).

Óriás papillaris conjunctivitis gyermekek esetében ritka, leginkább nem megfelelő kontaktlencse-viselés során nem allergiás mechanizmussal, hanem közvetlen inert hatásként, de limbalis varratok és dermoid hatására is kialakulhat. A papillák mérete több mint 0,3 mm a felső tarsuson. A gyulladás nagy mennyiségű mucosus szekretáló kehelysejtet hoz létre, a fölötte levő

10

kötőhártya megvastagszik és egyenetlenné válik. A kezelésében antihisztamin, lokális kortikoszteroid és hízósejt stabilizátor szemcseppek szerepelnek (68).

2. Keratitisek

Újszülötteknél és kisgyermekekben egyaránt előfordulhat. Megjelenése enyhe szaruhártya-beszűrődéstől kezdve súlyos fekélyig többféle lehet, perforáció is kialakulhat. Gyakran a kötőhártya-gyulladás terjed rá a szaruhártyára. A gyulladás helyének megfelelően homályok jönnek létre az epitheliumban, heszűrődés a stromában és az endothelsejtek között. Az érzőidegek már kis, felszínes gyulladáskor is érintettek, emiatt a páciensek nagy fájdalomra panaszkodnak. Staphylococcus, Streptococcus pneumoniae és Pseudomonas a leggyakoribb keratitist okozó baktérium hasonlóan a felnőtt betegek kórokozóihoz (47). Staphylococcus aureus, Gram-pozitív baktériumként a limbus melletti részen okoz keratitis punctatat (118, 120). A Meibom-mirigyek infekciója kitűnő rezervoárként szolgál a folyamatos baktérium-kiáramláshoz és a keratitis fenntartásához. A Gramnegatív kórokozók közül a Pseudomonas gyorsan áttör, 24-48 órán belül a cornea stromájában descemetocele, majd perforáció jöhet létre. A perforáció veszélyes, mert a kórokozók a szembe bejutva endophthalmitist okozhatnak (1, 22). Hasonlóan gyorsan olvasztja be a corneát a Nesseria gonorrhoeae is. Kisgyerekek esetén nehéz a szemészeti vizsgálatot kivitelezni, mert fáj a szemük, nem kooperálnak, meg vannak ijedve. Szaruhártyaérintettség lehetősége esetén nagyon fontos a pontos vizsgálat, ezért amennyiben ébren nem kivitelezhető, a vizsgálathoz el kell altatni a gyermeket (44).

2.1 Bakteriális keratitis Jellemzői a könnyezés, fénykerülés és fájdalom. A szaruhártya stromájában kis fehér infiltrátumot láthatunk, ami nem határolódik el éle-