Szemészet, 2014 (151. évfolyam, 1-4. szám)

2014-03-01 / 1. szám

Inflammatorical childhood diseases 1 % 3. ábra: Keratoconjunc­tivitis epidemica gentest-érzés és enyhe fotofóbia jellemzi. Súlyos esetben pontsze­rű bevérzések, ál- vagy igazi hár­tyaképződés jelentkezhet. Jelleg­zetes a plica semilunaris és a caruncula haragosvörös duzzana­ta. Szemhéjödéma és preauricu­laris adenopathia társulhat hozzá. A gyulladás 10-14 nap alatt gyó­gyulhat, kivéve a szekunder sza­­ruhártya-érintettséget, ennek a gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe. A keratitis punctata ki­alakulása után egy héttel a focalis epithelialis keratitis nagyobb, szürkésfehér subepithelialis in­­filtrátumokká válhat a Bowman­­membrán alatt megrekedt vírus­antigén elleni celluláris immunre­akció következtében. A folyamat tovább progrediálva csökkent lá­tásélességet és fokozott fotofó­­biát eredményez. Az infiltrátu­­mok, mint a késői típusú hiper­­szenzitivitás reakciói, idővel el­halványulnak, de évekig perzisz­­tálhatnak (40). • Az adenopharyngo-conjunctivitis pharyngitissel és lázzal jár, az adenovirus 3, 4 és 7 szerotípusai okozzák. Inkubációs idő: 3-4 nap. A tünetei a keratoconjunctivitis epidemica-éhoz hasonlóak, kivé­ve, hogy ritkán képződik memb­rán, és a szaruhártya-érintettség keratitis punctatat jelent. Kezelésként hűtő borogatás, lubri­­káció, valamint cycloplegiás csep­pek jöhetnek szóba és fontos a láz­csillapítás is. A lokális kortikoszte­­roid csökkentheti a subepithelialis infiltrációkat, de a végeredmény ugyanaz. Egyesek a kortikoszteroid szemcseppeket csak látásromlás esetén javasolják (40). Subepithe­lialis infiltrátumok kialakulása ese­tén 0,05%-os cyclosporin szem­­csepp javasolt (83). Nemcsak adenovirus, hanem HSV, Pox, Epstein-Barr-vírus, és sok más vírus is okozhat akut follicularis kö­tőhártya-gyulladást. A szemhéj- és kötőhártya-tünetek megjelenése­kor acyclovir kenőcs 5x/nap keze­léssel a szaruhártya-tünetek kiala­kulása megelőzhető (52, 72, 85). 1. 3 Krónikus conjunctivitis Hosszú ideje fennálló, indolens be­tegség. Lassan alakul ki, és lassan progrediál. A tünetei reggel rosszab­bak, jellemző az idegentestérzés, hyperaemia, kis fokú váladékozás és a szempilla kihullása (madaro­­sis). A leggyakoribb kórokozó a Staphy­lococcus aureus, ami a tüneteket köz­vetlen fertőzés révén, vagy toxinjai­­val hozza létre. A toxinok a szem­­pillák körül fekélyt, a szaruhártyán pedig szuperficiális keratitis punc­tatat eredményeznek. Kezelése a szempilla tisztításával, meleg boro­gatással és lokális antibiotikum­­cseppel történik (120). Egyéb, krónikus conjunctivitist okozó baktérium, pl. a Moraxella lacunata angularis conjunctivitist hoz létre, amihez ulceratív can­­thalis blepharitis társulhat (28). Ritkábban Staphylococcus epider­midis, Proteus, Klebsiella pneumoniae, Serratia marcescens és Escherichia coli áll a krónikus conjunctivitis hátte­rében (28). Amennyiben krónikus egyoldali papilláris kötőhártya-gyulladást lá­tunk, rosszindulatú betegség gya­núja merül fel. Szemfelszíni malig­­mtás, mint melanoma malignum, intraepithelialis neoplasia vagy sebaceous sejt carcinoma állhat a háttérben, de szerencsére ezek elő­fordulása ritka gyermekkorban (66). Néhány fejlődő országban a leggya­koribb krónikus, kétoldali follicu­laris conjunctivitis a trachoma, amit a Chlamydia trachomatis A-C szerotípusai okoznak. A betegség az élet első 10 évében keletkezik és lassan progrediál, de magától, nyom nélkül is gyógyulhat. Amennyiben a trachoma perzisztál vagy kiújul, kötőhártya-hegesedés alakulhat ki. A krónikus gyulladást subepithe­lialis folliculusok és papillaris hiper­­trófia jellemzi. A szaruhártya felső fele ereződik, diffúz sejtes beszűrő­­déssel pannus alakul ki és függöny­­szerűen lefelé halad. Kialakulását látásromlás és fájdalom kíséri. Ezek a tünetek leginkább kisgyerekeken jelentkeznek. A limbus felső részé­nél kialakuló kötőhártya folliku­­lusok sekély bemélyedéseket hagy­nak maguk után, ezek a Herber-féle gödrök. A felső subtarsalis kötőhár­tya fibrosisa és hegesedése az ún. Artl-vonal. A hegesedés előrehala­dásával a szemhéj szél befelé fordul, entropium és trichiasis, a szaruhár­tyát folyamatosan irritálva cornea keratinizáció, opacifikáció és vak­ság alakulhat ki. A kezelés per os 20 mg/kg azitromycin, valamint loká­lis tetracyclm és/vagy rifampycin csepp (18, 44). 1.4 Allergiás conjunctivitis Krónikus conjunctivitis, vérbőség, viszketés és kevés váladék jellemzi. A patológiai folyamat alapja I. típu­sú hiperszenzitivitási reakció Im­morális immunválasszal, amelynek során az allergén hozzákötődik a hízósejten található IgE-hez. A kap­csolódás következtében a hízósejt degranulálódik és előre- és frissen formált mediátorok (hisztamin, prosztaglandinok, leukotriének) szabadulnak fel. Ide tartozik a sze­zonális és a perenniális allergiás conjunctivitis (68). A IV típusú hiperszenzitivitás celluláris válasz­­szal jelentkezik, amelyet a T-sejtek és a makrofágok aktiválnak. Az ide tartozó atópiás keratoconjunctivitis és a conjunctivitis vernalis is I. és IV típusú hiperszenzitivitással je­lentkezik (68). A szezonális és perenniális con­junctivitis a leggyakoribb, airborne allergének (fa, fű, gyom, poratka, ál­latszőr stb.) által okozott allergiás

Next

/
Oldalképek
Tartalom