Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013-03-01 / 1. szám
What we knew today about age-related macular degeneration datív-stressz ellenes hatást fejt ki. Y402H polimorfizmusa gyulladásos faktorok felszabadulásához vezet, amely a világ minden táján valamennyi CNV-típus kialakulását elősegíti. A rizikó variánsa a 402H (C-allél), amely Európában 0,282 gyakorissággal fordul elő, Kínában és Japánban ötször ritkábban észlelték (40). A 10q26 régión egymáshoz nagyon közel találhatóak az agerelated maculopathy susceptibility 2 (ARMS2) és a HtrA szerin-peptidáz-1 (HTRA1) gének, amelyek szintén gyulladásos folyamatokat reguláinak (35). A koleszterol és lipid metabolizmusban szereplő számos gén, és egyéb gének mutációja is elősegítheti az AMD kialakulását. Grassmann és munkatársai nyolc gén-lókuszon leírt 13 egypontos nukleotid-polimorfizmus segítségével genetikai rizikópontokat számítottak (GRS, genetic risk score) és a populációt 5 csoportba osztották. A legmagasabb GRS-csoportban az egyedek 87,4%-a, míg a két legalacsonyabb GRS-csoportban az egyedek 2,2%-a lesz várhatóan AMD- beteg 85 éves korában (19). Újabb feltételezések szerint epigenetikai hatások, mint a kromatin kémiai módosulásai (DNS-metiláció, hiszton-acetiláció), transzkripciós faktorok, a mitokondriális DNS variánsai is részt vehetnek a betegség kialakulásában (35). A hyperhomocysteinaemia fokozza az AMD rizikóját (51). A homocisztein metilációját, és ezzel szintjének csökkentését segítik elő a B6, B12, fólsav gazdag diéta, a methionin és bétáin bevitel (51). A genetikai és környezeti faktorok rizikót erősítő interakcióját jelzi, hogy a CFH és ARMS2/HTRA1 genetikai faktorok és a dohányzás együttesen 61%-os populációs járulékos kockázatot (PAR, populationattributable risk) jelentenek az AMD-re, míg a dohányzás önmagában 20%-os (20%-kal kevesebb lenne az AMD incidenciája, ha nem dohányozna senki), az ARMS2/ HTRA1 36%-os, a CFH 43%-os járulékos kockázatot jelent (46). A genetikai faktorok a betegség megelőzési lehetőségeit, kezelési eredményeit is befolyásolják (lásd „Az AMD megelőzésének és kezelésének lehetőségei” fejezetet). Az AMD PATOGENEZISE Az időskori macula degeneráció kialakulásában a genetikai és környezeti tényezők mellett, vagy azok következményeként az időskorral járó metabolikus és funkcionális zavarok játsszák a fő szerepet. Bár a betegségre jellemző abnormalitások a fotoreceptor, pigmenthám, Bruchmembrán, choriocapillaris rétegeket érintik, az elsődleges biokémiai folyamatok a pigmentepithel sejtekben (RPE, retinális pigmentepithel) zajlanak (1. ábra). Az RPE-sejtek működése összetett (1. A ábra). Az egyrétegű hexagoná-1 . ábra: Az AMD patológiája. A: Normális retinalis pigmentepithel sejt CRRE3: alatta az 5-rétegű Bruch-membrán СВгМЗ és a choriocapillaris réteg CCC3, felette a mikrovillusai közé ágyazódó fotoreceptor kültagok CPOS3. B: Lipofuszcin-felhalmozódás a RPE-sejtekben. C: Drusen képződés az RPE basalmembrán és a Bruch-membrán belső rostos rétege között. D: A gátolt anyagcsere-áramlás a PDS-RPE sejtek- és choriocapillaris atrófiójához vezet. E: A krónikus gyulladás és VEGF túltermelés chorioidea neovaszkularizációt indukál E
