Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-03-01 / 1. szám

Longitudinal evaluation of retinal nerve fiber layer progression tikai szoftvert 2003-ban a Humph­ry Field Analyser (HFA) automata küszöb perimetriánál alkalmazták először a progresszió automatikus elemzésére. A szoftver legutolsó verziója már a VFI: Visual Field In­dexet is számolja, a hozzátartozó trendanalízis grafikával (1). A strukturális glaukómás károso­dás vizsgálatok korábban a látóideg­fő topográfiájára fókuszáltak (8). A glaukóma progresszió korszerű di­agnózisában ma már az idegrost­vastagságot mérő különböző vizs­gáló módszerek is egyre nagyobb szerepet kapnak. Napjainkban a strukturális glaukómás progresszió analízisére a különböző idegrost­réteget mérő készülékek különböző statisztikai automata szoftvereket alkalmaznak. Az RNFL-vastagság monitorizálására Cirrus HD-OCT 4-es verziója is a Guided Progression Analysis (GPA) szoftvert használja. Cirrus HD-OCT 5-ös verzió új szoftver csomagja nemcsak az RNFL-vastagság, hanem a látóideg­fő károsodásának progresszióját is képes követni. Bár erről még kevés a független vizsgálati adat, és mind­két verzió gyakorlati értéke még megerősítésre vár (28). A trendanalízis az a módszer, amely képes számszerűen meghatározni a változás ütemét. Egy korábban vég­zett tanulmány azt találta, hogy Stratus OCT-vel mérve, az életkor haladtával normál szemeken az át­lagos peripapilláris RNFL-vastagság évente 0,21 mikront csökken (5). Ez az érték hasonló Leung és munkatár­sai becsléséhez, amelyet spectral domain OCT-készülékkel mértek: 0,33p,/év (19). Trendanalízisükben Leung és munkatársai glaukómás sze­meken 1,2 mikronos évenkénti mi­nimális szignifikáns RNFL-vastag­ság csökkenést találtak. Ez az érték felülmúlja az életkor szerint elvár­ható csökkenést, így valószínűleg reprezentálja a valódi glaukómás RNFLT-progressziót (17). A progresszió detektálásának maxi­malizálásában mind az átlagos, mind az órák szerinti, lokális analí­zis fontos szerepet játszik (13). Ko­rábbi tanulmányok már demonst-A. táblázat: Összefüggés a lineáris kevert modell­ben az átlagos RNFL-vastagság változás és a rizi­kótényezők között Abszolút éves követés Követési idő DP Kor Refrakciós hiba Kiindulási RNFLT Relatív éves követés DP* Követési idő Kor * Követési idő Refrhiba * Követési idő Kiind. RNFLT * Köv.idő Regressziós együttható P-1,248 0,406 0,100 0,056 0,016 0,634 0,105 0,432 0,979 0,000 0,031 0.019-0,010 0,505-0,077 0,184 0,020 0,026 95% Konfidencia intervallum-4.206 1.708 0,007 0,054-0,050 0,082-0,159 0,369 0,932 1,018 0,214 0,368-0,042 0,021-0,193 0,037 0,002 0,037 p: szignifikancia mértéke; Refr.hiba: refrakciós hiba; IOP: kiindulási szemnyomás; RNFLT: retinalis idegrostréteg-vastagság; Kiind. RNFLT: kiindulási RNFLT; Köv.idő követési idő rálták az alsó- temporális negyed RNFL-vastagság mérés magas diag­nosztikai specificitását a glaukó­más és normál szemek elkülöníté­sében (5). Egyértelmű volt az is, hogy ez a lokalizáció fontos az RNFL-veszteség progressziójának detektálásában is (18). Garas és munkatársai RTVue-100 OCT Fourier-domain készüléken a mérési reprodukálhatóságot 1,36- 2,84% közötti tartományban talál­ták (10). Az RNFL-vastagság időbe­ni szignifikáns változásának detek­tálása magába foglalja azt a képessé­get, hogy differenciáljunk a glaukó­más változás és a teszt variábilitás között, amely nem a glaukómás ká­rosodás következménye (22). A vizi­tek közötti mérések variábilitása di­rekt összefüggésben van a scan po­zícióval és a jel erősséggel. Opti­mális az lenne, ha ugyanaz a vizsgá­ló személy készítené a felvételeket, valamint a jel erősségét és helyzetét is állandósítani kellene minden egyes felvételnél. Ezeket a körülmé­nyeket sokszor nehéz elérni egy hosszú távú tanulmány alatt (29). Nouri-Madahvi és munkatársai a pointwise lineáris regressziót (PLR) alkalmazták az Advanced Glauco­ma Intervention Study (AGIS) po­puláció post-hoc analízisénél. Meg­egyezően a korábbi irodalmi adatok­kal, az intraokuláris nyomást és az életkort találták a legfontosabb, a lá­tótér-progressziót befolyásoló fak­tornak (24). A korai glaukóma prog­­ressziójában a követési szemnyo­mást, az életkort, a kétoldaliságot, a pszeudoexfoliatív szindrómát, a pa­­pillavérzést, a szisztolés vérnyo­mást és a kardiovaszkuláris beteg­séget mutatták ki szignifikáns rizi­kófaktorként (16, 4). Tanulmányunkban a glaukóma progressziót a látótérvizsgálatok MD-értékeinek és az OCT-RNFLT mérési adatainak retrospektív átte­kintésével vizsgáltuk. Az RNFLT- mérések elemzésére a Cirrus HD­­OCT-készülék Guided Progression Analysis (GPA) szoftverét alkal­maztuk. A vizsgálati időszakban a látótér MD-értékeiben a lineáris regresszi­ós analízis alapján a szemek hason­ló aránya mutatott progressziót, mint azt a korábbi irodalmi adatok­ból ismerjük (a korai glaukómás csoportban 8,1%, a középsúlyos glaukómás csoportban 8,8%, a késői csoportban 14,2%) (20). A lá­tótér MD-értékben szignifikáns progressziót önállóan, szignifikáns RNFLT-csökkenés nélkül a korai és középsúlyos csoportban nem tud­tunk kimutatni. A késői glaukómás csoportban csak egy látótér-prog­resszióhoz kapcsolódott szignifi­káns RNFL-vastagság csökkenés, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom