Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013-03-01 / 1. szám
A retinalis idegrostréteg-progresszió longitudinális vizsgálata másik MD-érték progresszió önállóan jelentkezett. Tanulmányunkban a lokális látótérparamétereket nem elemeztük, ez elfedhette a lokális károsodások kimutatását. A látótér-progresszió elemzésére önmagában az MD-értékek trendanalízise nem elegendő, informatívabb, ha az MD-értékkel párhuzamosan a lokális inhomogenitást mutató paramétereket (Loss variance - LV; Corrected loss variance - CLV is vizsgáljuk. A lokális látótér-károsodások kimutatására a globális indexek trendanalízisénél specifikusabb módszer lehet a „duster analízis” (Eye Suite Octopus Perimetry Clusters algorithm) (2). Az átlagos RNFL-vastagságban a lineáris regressziós analízissel kimutatott progressziók aránya klinikailag kielégítőnek mondható (a korai glaukómás csoportban 13,5%, a középsúlyos csoportban 14,7%, a súlyos glaukómás csoportban 7,1%). A korai és a középsúlyos csoportban az RNFLT-progresszió önállóan jelentkezett, egyidejű MD-érték progreszszió nélkül. A súlyos glaukómás csoportban a szignifikáns RNFL-vastagság csökkenés egyidejű látótérprogresszióval együtt fordult elő. A legtöbb szem a trendvizsgálat szerint nem mutatott progressziót az átlagos RNFL-vastagságban. A 3-5 év alatti összesen 0,5-0,8 mikron életkorinak megfelelő RNFL- vastagság csökkenés kimutatását az OCT-készülék mérési variábilitása is korlátozhatta. A látótér MD évenkénti változás mértéke a korai, a középsúlyos, és a súlyos glaukómás csoportban is lassú üteműnek tekinthető (25). Az RNFLT-változás évenkénti mértéke mind a három csoportban hasonló az irodalomban közölt trendanalízisek eredményeihez (17). A látótér MD évenkénti változás mértékében a súlyos és a korai, valamint a súlyos és a középsúlyos glaukómás csoportok között találtunk szignifikáns különbséget (p<0,01). Az RNFL-vastagság évenkénti változás mértékében a korai és a középsúlyos, valamint a korai és a súlyos glaukómás csoport között volt szignifikáns különbség (p<0,01). Vizsgálatunkban a lineáris regreszsziós analízis az alsó negyedben, és a bármely óra szerinti méréseknél a VI és a VII órás szektorban (jobb szemre vetített elemzés) mutatott ki leggyakrabban szignifikáns RNFLT-progressziót. Ez megfelel az irodalomban is említett inferotemporális régiónak. A prediktív faktorok közül az RNFL-vastagág változásának aránya a kiindulási RNFL-vastagsággal mutatott szignifikáns összefüggést az abszolút és a relatív változást is figyelembe véve. A korábbi irodalmi adatokból is ismert tény, hogy a vékonyabb kiindulási RNFL-vastagság szignifikánsan hajlamosít további progresszióra (18). Az osztályunkon használt Cirrus HD OCT-készülék reprodukálhatósága a peripapilláris RNFLT-mérésekben klinikailag elfogadhatónak mondható. Az OCT-RNFL-mérések reprodukálhatósága és a glaukómás károsodás között az ismert összefüggés állt fenn: nagyobb mértékű károsodás esetén a reprodukálhatóság gyengébb volt. A súlyos glaukómás csoportban megfigyelt szórás magasabb volt a másik két csoporthoz viszonyítva (p<0,01). Ismert tény, hogy a gyengébb szignálerősség negatívan befolyásolja az OCT-RNFLT-mérések pontosságát (27). Vizsgálatunkban a mérsékelt glaukómás, illetve különösen a súlyos glaukómás csoportban jóval kevesebb volt a 8-as és az annál magasabb jelerősség érték. Ez nem meglepő, hiszen a látóterükben súlyosabban károsodott betegek nehezebben fixálnak, így nehezebb jó minőségű OCT scan-t készíteni. A retrospektív tanulmányunk korlátja a normál kontrollcsoport és a standard módszer hiánya. így az álpozitív progrediálókat nem lehetett biztonsággal azonosítani. Ugyanez a kérdés felvetődik a korai glaukómás csoport esetében is. A viszonylag rövid követési idő és a vizsgálatok közötti variábilitás elfedhette a progresszió valódi mértékét. További hosszú távú, nagy esetszámú tanulmányok szükségesek, hogy meghatározhassuk a glaukómás progresszió minimális mértékét, amely megbízhatóan detektálható a Cirrus HD-OCT-készülékkel. Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetüket fejezik ki Vargha Péternek és dr. Deutsch Tibornak a statisztikai számítások elvégzésében nyújtott segítségükért. Irodalom 1. Bengtsson B, Heijl A. A visual field index fon calculation of glaucoma rate of progression. Am J Ophthalmol 2008 Feb; 145 (2): 343-53. 2. Bresson-Dumont FI, Hatton J, Foucher J, Fonteneau M. Visual field progression in glaucoma: Cluster analysis. J Fr Ophthalmol 2012 Jul 6. (Epub ahead of print) 3. Broman AT, Quigley HA, West SK, et al. Estimating the rate of progressive visual field damage in those with open-angle glaucoma, from cross-sectional data. Invest Ophthalmol Vis Sei 2008 Jan; 49 (1): 66-76. 4. Bowd C, Lee I, Goldbaum MH, et al. Predicting glaucomatous progression in glaucoma suspect eyes using relevance vector machine classifiers for combined structural and functional measurements. Invest Ophthalmol Vis Sei 2012 Apr 30; 53 (4): 2382-9. doi:10.1167/iovs.11—7951. Print 2012. 5. Budenz DL, Anderson DR, Varma R, et al. Determinants of normal retinal nerve fiber layer thickness measured by Stratus OCT.
