Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013-03-01 / 1. szám
Non-arteritic anterior ischemic optic neuropathy kialakuló kompresszió következménye (31, 32). Cukorbetegnél kialakult NA-AION-ban a papilla kifejezetten hyperaemiás lehet, sok tágult kapillárissal a felszínén, ami nem összetévesztendő az érújdonképzódéssel (14, 37). Hayreh megjegyzi, hogy ez utóbbi esetben a kórkép diabeteses papillopathiának véleményezhető, ami szerinte téves fogalom, mivel ez is NA-AION (37). Műszeres vizsgálatok Látótér A látóélességgel ellentétben, ami nagy százalékban lehet teljes, látótérkiesés minden esetben megfigyelhető és többféle lehet, nem csak abszolút alsó altitudinális (egy cikk szerint ez csupán az esetek 8%-ában van jelen) (30). Gyakran alsó nazális abszolút scotoma és alsó altitudinális relatív kiesés kombinációja látható, de lehet generalizált érzékenység-csökkenés, centrális, paracentrális, íves vagy altitudinális kiesés is (15, 30). A látótérkiesés típusának megítélésekor az automata és kinetikus perimetria egyaránt hasznos, egymást kiegészítő vizsgálatnak számíthat. A papillaödémának megfelelő látótérkiesést csak a folyamat kezdeti fázisában láthatunk, később az összefüggés nem feltétlenül egyértelmű (15, 30, 70). Fluoreszcein angiográfia A fluoreszcein angiográfia főleg a betegség akut fázisában informatív és a nem patognomikus látóidegfő festődése mellett a chorioidea vérellátásának zavarát mutatja ki (40). Szektoriális papillaödéma esetén a korai fázisban az érintett terület kapillárisaiban festékanyag megjelenés nincs vagy késik (5. ábra). A késői felvételeken a betegség kialakulásától eltelt idő függvényében változó papillafestődés látható: az első héten az egészséges papillaterületen, a második héten a teljes papillán, de főleg az iszkémiás részen és körülötte látható hiperfluoreszcencia, majd az atrófia megjelenésekor halványabban ismét az 5. ábra: Akut NA-AION fluoreszcein angiográfiás felvételének korai képe: a kórkép első napjaiban a choriocapillaris telődése késik, nazálisán még az arterio-venosus fázisban is láthatóak foltos, festékmentes területek. A papilla iszkémiásabb területén a kapillárisok alig telődnek, a kevésbé érintett temporalis részszel szemben [ugyanaz a beteg! egészséges terület festődik (6. ábra). Szektoriális látóidegfő ödéma esetén a chorioidea telódési zavara nem mindig mutatható ki; amikor látható, akkor az érintett terület körüli szegmentális vagy teljes peripapilláris chorioidea telődési za-G. ábra: Akut NA-AION fluoreszcein angiográfiós felvételének késői képe: a teljes papilla festődik, de a kórkép első napjaiban az egészségesebb rész a hiperfluoreszcensebb [ugyanaz a beteg varában nyilvánul meg és csak a betegség első hetében látható. A látóidegfő teljes területének ödémája esetén a NA-AION első hetében a papilla kapillárisaiban festékanyag megjelenés a felvételek korai fázisában nincs és csak ritkán látható nagyon késői festódés. A második héten a korai fázis változatlan, a késői általában festódést mutat. A harmadik héttől kezdődően az arteriális vagy arterio-venosus fázisban a papilla kapillárisainak telódése látható, a késői, elmosódott szélű festődés mellett. 2-3 hónap múlva, az atrófia kialakulásakor papilla festődés nincs vagy az nagyon halványan látható. Teljes papillaödéma esetén a betegség első hetében a chorioidea gyenge és kifejezetten későn megjelenő foltos telődése látható. A különböző hátsó ciliáris artériák és azok ellátási területe eltérő időben telődhet, de a chorioidea minden részén általában csak a vénás fázisban vagy utána jelenik meg a festékanyag. A peripapilláris chorioidea a chorioidea többi részénél is későbben telódik, olyannyira, hogy az első napokban itt gyakran egyáltalán nem látható festékanyag megjelenés még a vénás fázisban sem. A második héttől kezdődően a chorioidea telődése az arterio-venosus fázisban történik (enyhe javulást mutatva), de a chorioidea peripapilláris és többi része közti időbeli telődési különbség továbbra is megmarad (18, 26). A fokozatosan helyreálló chorioidea keringés miatt ebben az időszakban jól láthatóak a vízválasztó területek, mivel ezek a területek a legérzékenyebbek az iszkémiára, így ezek telődnek a legkésőbben (23). A retina keringésében eltérés egyik szakaszban sem látható. Elektrofiziológiai vizsgálatok Janáky és munkatársai (49, 50) cikkükben arról számoltak be, hogy az általuk vizsgált NA-AION-ban szenvedő betegek pattern VEP-vizsgálata során minden esetben abnormálisán csökkent értékeket találtak. A látenciaidő megnyúlása még a teljes látóélességű esetekben is kimu
