Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013 06-01 - Supplementum
2013. június 22., szombat/22 June 2013, Saturday Purpose: To assess intra- and postoperative changes in corneal thickness subsequent to.riboflavin-UV-A (collagen cross-linking, CXL) treatment using Scheimpflug analysis. Methods: 41 eyes of 41 patients (mean age: 27-97±6.97 years) were treated with CXL technique. During treatment isotonic riboflavin was instilled and corneal thickness measurements were obtained at cornea apex, the thinnest point and pupil centre 15 and 30 minutes, then 1 week, 1, 3, 6 and 12 months after surgery using Pentacam HR (Oculus, Wetzlar). Results: A decrease in the mean corneal thickness was detected at 15 minutes during surgery with a value of 108.95±48.6 pm, and 112.35±47-3 pm at 30 minutes (p<0.001). The rate of the decrease showed no correlation with the initial value of corneal thickness (r=0.l6; p=0.7). 3 days after operation no deviation was found between measured points and the initial values (p=0.17). No further changes were detected during the follow-up period. Conclusion: Isotonic riboflavin solution used during the collagen cross-linking treatment resulted in a significant decrease of the corneal thickness, however its effect has completely ceased by postoperative day 3. Cross-linking kezelés progressziót gátló hatásának vizsgálata keratoconusos szemek esetében Kránitz Kinga1, Lupták Orsolya1, Kovács Illés1, Nagy Zoltán Zsolt1 Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest Célkitűzés: A klinikán progresszív keratoconusszal diagnosztizált és collagen cross-linking kezelésben (CX) részesült betegek keratometriás adatainak vizsgálata, illetve a terápia progressziót gátló hatékonyságának értékelése. Betegek és módszerek: Cross-linking kezelést 22 progresszív keratoconusszal diagnosztizált beteg 22 szemén végeztünk (CXL- csoport). A progressziót a keratometriás értékek (>1,0 D növekedés 6 hónap alatt) és a legjobb korrigált látóélesség (> 2 sor vesztése 1 év alatt) változásának alapján állapítottuk meg. 28 enyhe, illetve közepes fokú keratoconusszal diagnosztizált, a követési idő alatt progressziót nem mutató szem szolgált kontrollként. A követési idő 6-23 hónap volt. Scheimpflug- kamerával (Pentacam HR) preoperatívan meghatároztuk a betegek elülső keratometriás értékeit a lapos (KI) és a meredek (K2) tengelyben, valamint megmértük a szemek szaruhártya vastagságát a cornea legvékonyabb pontján (ThCT). A cross-linking kezelés progressziót gátló hatékonyságának vizsgálatára Kaplan-Meier regressziós analízist alkalmaztunk. A modellek kimenetelét a K2, illetve a KI értékekben bekövetkezett, 0,56 D-nál, valamint rendre (korábban a Pentacam mérések ismételhetőségi vizsgálata során meghatározott) 0,75 D-nál nagyobb mértékű progresszió határozta meg. Eredmények: Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a két csoport között korban és a követési időben. Preoperatívan nem volt szignifikáns különbség a két csoport között a KI-értékek tekintetében, azonban a K2 és a ThCT-értékek a CXL-csoportban szignifikánsan súlyosabb keratoconust mutattak a kontrollcsoporthoz viszonyítva. A Kaplan-Meier analízis során nem találtunk szignifikáns különbséget a két betegcsoport között sem a KI (p=0,42) sem a K2 (p=0,09) értékek progresszióját vizsgálva. Következtetések: A cross-linking eljárás eredményesen alkalmazható a keratoconus progressziójának megállítására. The effect of corneal cross linking therapy on progressive keratoconus Kinga Kránitz1, Orsolya Lupták1, Illés Kovács1, Zoltán Zsolt Nagy1 ’Department of Ophthalmology, Semmelweis University, Budapest Purpose: To evaluate keratometry data of eyes with progressive keratoconus after collagen cross-linking (CXL) therapy. Patient and Methods: CXL was performed on 22 progressive keratoconus eyes of 22 patients. Progression was diagnostized according to the change in keratometry values (>1.0 D in 6 months) and best spectacle corrected visual acuity (>2 line lost in 1 year). 28 mild or moderate keratoconus eyes with no signs of progression served as control. The follow up time was 6-23 months. Flattest (K1) and steepest (K2) keratometry data and corneal thickness at the thinnest point of the cornea (ThCT) were measured with Scheimpflug-camera (Pentacam HR). To analyse the effect of CXL therapy on progression of keratoconus Kaplan-Meier regression analysis was performed. The outcomes of the models were determined by greater than 0.56 and 0.75 D change in K2 and Kl keratometry values, respectively. Results: There was no statistically significant change in the follow up between the two groups. There was no significant difference between the two groups in K1 values however K2 and ThCT values showed more advanced keratoconus in the CXL group. We found no significant difference between the two groups according to Kaplan-Meier analysis in the progression ofKl (p=0.42) and K2 (p—0.09) keratometry values. Conclusion: Corneal cross linking is an effective method to stop progression of keratoconus. Perforáló keratoplasztika műtétek eredményei klinikánk 2 éves beteganyagában Skribek Ákos1, Deák Klára2, Facskó Andrea1 1SZTE, Szemészeti Klinika, Szeged, 2SZTE, Szemészeti Kinika, Szeged Célkitűzés: A Szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján 2011. július—2013. április között elvégzett perforáló keratoplasztikák retrospektív elemzése. Betegek és módszer: A vizsgált időszakban 113 műtéti beavatkozás történt (48 férfi, 65 nő). A betegek átlagéletkora 67,9 (19- 89) év volt. Az átlagos követési idő 11,9 (1-20) hónap. A műtéti indikáció 59 esetben bullosus keratopathia, 18 esetben cornea ; 96 ;
