Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013 06-01 - Supplementum

2013. június 21., péntek/21 June 2013, Friday

Is the effect: of ranibizumab on age related macular degeneration sustainable in long term?

Miklós Resch1, Regina Lukács1, Huba Kiss1, Ágnes Borbándy1, Antal Szabó1, András Papp1,

György Barcsay1, János Németh1

1Department of Ophthalmology, Semmelweis University, Budapest

Purpose: Evaluation of the effect of ranibizumab on best corrected visual acuity (BCVA) in age-related macular degeneration in a follow up period of 4 years.

Patients and methods: Intravitreal ranibizumab treatment was administered in 20patients (12 females, 8 males; mean age: 73,2±10,8 years at start of study) with exsudative age-related macular degeneration: after 3 injections of 0,8 mg intravitreal ranibizumab monthly, further injections were indicated as needed (PRN). For statistical analysis of BCVA, the number of correctly read letters on ETDRS charts were used.

Results: BCVA at baseline was 56,2±13,9 letters, which changed at one year to 57,1 ±11,3 letters, and at year 2 to 58,1 ±16,8 letters, year 3 to 54,8±14,7 letters and to year 4 to 50,8±15,3 letters. In the second year 15/20 patients, in the third year 11/20 and in the fourth year 10/20 patients needed retreatment. Mean number of injections per year per patients were the following: in the first year 4,6±1,3; second year 1,6 ±1,5; third year 1,1 ± 1,4 and in fourth year 1,1 ± 1,3.

Conclusions: Visual acuity could be maintained in long term in exsudative AMD by PRN protocol administration of intravitreal ranibizumab. The serious visual loss, which is known from the natural course of the disease could be avoided, but a large number of patients needed continous treatment.

Intravitrealis ranibizumab terápia eredményessége és hatékonysága időskori macula degenerációs betegeken

Dunai Árpád1, Lesch Balázs1, Resch Miklós1, Németh János1

1Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest

Célkitűzés: Intravitrealis ranibizumab terápia két alkalmazási módjának összehasonlítása, nedves típusú időskori macula degeneráció (AMD) eseteinek nyomonkövetésével.

Módszer: Retrospektív vizsgálatunk során feldolgoztuk azon AMD-s pácienseink első kezelési évének adatait, akiknél 2008 és 2012 között minimálisan klasszikus vagy egészében okkult chorioidea neovascularisatio (CNV) miatt indítottunk intravitrealis ranibizumab injekciós kúrát. Az A csoportban (2008-2010, n=80) a betegek az első három injekció után csak válogatott esetekben kaptak további terápiát. А В csoportban (2011-2012, n = 49) a telítő fázis után a kezelést „pro re nata” elv szerint folytattuk. A látóélességet havonta, ETDRS táblával vizsgáltuk. Eredmények: Az A csoportban a betegek 78,8%-a, a B-csoportban 89,8%-a szenvedett kevesebb, mint 15 betűnyi látásromlást. A több, mint 15 betűnyi látásjavulást elérő páciensek aránya 11,3% (A), illetve 14,3% (B) volt. A MARINA-tanulmány kezelést nem kapott kohorszához viszonyítva az А-csoportban egy év után 8,9, а В csoportban 10,8 betűvel volt jobb az átlagos látóélesség. Az А-csoportban összesen 251, a B-csoportban 255 injekció beadására került sor (betegenként átlagosan 3,1 ±1,0 ill. 5,2 ±2,3). A havonta megnyert betűk számát egész évre összegezve 78,9, illetve 99,4 betű növekmény volt elérhető az A- és a B-csoportban. Az egy injekcióra jutó, megnyert betűk száma 20,8 és 21,4 volt. Endophthalmitist a kezelést követően egy esetben találtunk (A-csoport, 0,4%).

Következtetés: Időskori macula degeneráció talaján kialakult chorioidea neovascularisatio eseteiben, intravitrealis ranibizumab alkalmazásával a látáskárosodás mértéke csökkenthető, a páciensek átlagos látóélessége a nem kezelt személyekéhez képest javítható. A súlyos szövődmények kialakulásának kockázata csekély A „pro re nata” adagolási protokoll eredményesség tekintetében felülmúlja a telítő fázis után nem folytatott kezelési módot, költséghatékonyságuk között nem találtunk jelentős különbséget.

Efficiency and cost-effectiveness of intravitreal ranibizumab therapy for neovascular age-related macular degeneration

Árpád Dunai1, Balazs Lesch1, Miklós Resch1, Janos Nemeth1

Department of Ophthalmology, Semmelweis University Budapest

Purpose: To compare two different protocols of intravitreal ranibizumab therapy in the efficiency and cost-effectiveness, for the treatment of neovascular age-related macular degeneration (AMD).

Methods: In this retrospective study, we gathered visual acuity data of AMD patients, whose intravitreal ranibizumab injection therapy was initiated between 2008 and 2012, because of either minimally classic or occult choroidal neovascularization. After the first three injections, patients in Group A (2008-2010, n=80) received further therapy only in selected cases. In Group В (2011-2012, n=49) after the loading phase, „pro re nata" therapy protocol was performed. During the one-year follow-up, visual acuity was tested monthly, using ETDRS chart.

Results: At 12 months, 78.8% of Group A and 89.8% of Group В lost fewer than 15 letters. Visual acuity improved by 15 or more letters in 11.3% of Group A and 14-3% of Group B. Mean increases in visual acuity were 8.9 letters in Group A and 10.8 letters in Group В at 12 months, compared to the non-treat ed cohort of MARINA study. 251 injections were administered in Group A and 255 in Group В (3.1 ±1.0 and 5.2±2.3 per capita). Summarising the monthly gained visual improvement, patients won 78.9 (A) and 99-4 letters (B) during the

\ 55 ;