Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013-12-01 / 4. szám
The quality of referrals for glaucoma diagnostics in Hungary in 2013 2. táblázat: A teljes vizsgált népesség klasszifikációjának legfontosabb eredményei N % Teljes vizsgált populáció 74 100,0 Glaukóma nem állt fenn 65 87,8 Definitiv [perimetriás] glaukóma 7 9,5 POAG 4 5,4 XFG 1 1,3 CACG 1 1,3 NTG 1 1,3 Preperimetriás POAG 2 2,7 Glaukóma suspect 1 1,3 OHT 8 10,8 Glaukómának vélt egyéb állapot/betegség 7 9,5 Száraz szem/szemfelszín-betegség 28 37,8 POAG: primer nyitott zugú glaukóma; XFG: pszeudoexfoliatív glaukóma; CACG: krónikus zárt zugú glaukóma; NTG: normális nyomású glaukóma; OHT: ocularis hipertenzió A beutalások osztályozása Negyvennégy személyt (a teljes elemzett népesség 59,5%-át) utalták be glaukóma diagnózissal részletes vizsgálatra. Az orvosi szakma szabályai szerinti világos vagy legalább érthető írásos kérdést mindössze 23 személy (a beutaltak 52,3%) (1. ábra) esetében tett fel a beutaló orvos (9 alkalommal kórházi/rendelőintézeti szemorvos, 9 alkalommal a vizsgálatnak helyet adó klinikán, de nem a Glaucoma Egységben dolgozó szemorvos/rezidens, 4 esetben magán szemorvos 1 . ábra: Az orvosi kérdésfeltevésnek, illetve a kérdésfeltevés hiányának megoszlása a glaukóma diagnosztizálására beutaltak Cn=440 beutalói alapján írásos szakmai kérdésfeltevés kérdésfeltevés és 1 esetben üzemi szemorvos). E 23 kérésből 20 esetében (a 44 beutalt személy 45,5%-ában) volt megjelölve olyan szemészeti eltérés, ami a glaukóma gyanú alapjául szolgált a beküldő szerint. Nem értelmezhető és/vagy alapvetően hiányos írásos beutalás a 44 beutalásból 21-ben (47,7%) volt mellékelve (1. ábra). Ezek közül 15 származott kórházi/rendelőintézeti szemorvostól, 2 a vizsgálatnak helyet adó klinikán, de nem a Glaucoma Egységben dolgozó szemorvostól/rezidenstól, 3 magán szemorvostól és 1 háziorvostól. Tizenhárom személy (a teljes elemzett népesség 17,6%-a) azért jött, hogy második véleményt kérjen. A második vélemény kérését 7 személynek szemorvos (az eredeti glaukóma diagnózist felállító szemorvostól különböző szemorvos) javasolta, 6 esetben a beteg a felállított és dokumentált glaukóma kórismét kívánta ellenőriztetni, mivel nem bízott az első vizsgáló szemorvosban. Tizenhét személy (3 férfi és 14 nő, a teljes elemzett népesség 23,0%-a) bármiféle korábbi szemvizsgálat nélkül kért időpontot glaukóma irányú kivizsgálásra az ellátási struktúrában csúcsintézményt jelentő egyetemi klinikára („ön-beutalás”). Az ön-beutalás indoka 8 fő esetében a közvetlen vérrokonok glaukóma diagnózisa, 1 esetben pedig a zöldhályog-betegség létéről történő értesülés volt. Három személy esetében egyéb, fokozott kockázatot jelentő adat (időskor, myopia, „szűrésen” mért 21 Hgmm feletti szemnyomás), 3 esetben fokozott kockázatra utaló adat és szorongás, míg további 2 esetben kizárólag fokozott szorongás állt a megjelenés hátterében. E csoport legjobb korrigált látóélessége 0,98 ± 0,05 (jobb szem) és 0,98± 0,07 (bal szem) volt. A beutalás minőségének értékelése A glaukómás kivizsgálásra és második vélemény kérése céljából orvos által beutaltak (összesen 51 személy) közül 14 fő (27,4%) esetében egyáltalán nem volt kideríthető, hogy milyen szemészeti eltérés miatt kér a beküldő orvos részletes glaukómás kivizsgálást (2. ábra). Glaukómára gyanús papillaképet 8 személy (15,7%) beutalóján jelöltek meg a vizsgálat kérésének okaként. Tizenöt esetben (29,4%) a beutalás indoka vagy egyik indoka 21 Hgmm-t meghaladó („emelkedett”) szemnyomás volt. A szakmailag javasolt módon, azaz Goldmann applanációs tonometriával és legalább 2 alkalommal mindössze 3 személyen mérték az „emelkedett” szem-2. ábra: A beutalás okának feltűntetése az orvos által beutalt 51 személy dokumentációjában A beutalás orvosi háttere A beutalás orvosi oka feltárható 178
