Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-09-01 / 3. szám

Kontaktológiai alapok a mindennapi szemészeti gyakorlat szemszögéből dig egyénre szabottan, a páciens kö­rülményeinek ismeretében kell a döntést meghozni a kontaktlencse viselhetőségéről. Abszolút kontraindikáció • Szemészeti betegségek: a könny­termelés erős lecsökkenése, vagy hiánya; a szaruhártya érzéketlen­sége; a szemhéj zárás vagy nyitás kifejezett elégtelensége. • Nem szemészeti betegségek: ön­tudatlan állapot, vagy gyakori ön­tudatvesztéssel járó betegség; ne­urotikus félelem a lencse illeszté­sétől és levételétől. • Egyéb okok: a tisztaság, intelli­gencia és megbízhatóság hiánya. Relatív kontraindikáció Relatív kontraindikáció esetén az ok legtöbbször nem szüntethető meg. A lencseviselés során ezekben az esetekben a szövődmények megjelenésének veszélye fokozot­tabb (pl. csökkent könnytermelés) és esetleges kialakulásuk során a következmények súlyosabbak (pl. félszeműség). Ilyen esetekben a lencseillesztést kerülni kell, csak olyan esetben lehet engedményt tenni az illesztő kontaktológus saját felelősségére is, ha a páciens együttműködő és jól kontrollálha­tó: rendszeresen eljár a sűrűbb el­lenőrző vizsgálatokra, viselési prob­léma esetén a lencseviselést felfüg­geszti, és azonnal jelentkezik kontaktológiai rendelésen, vagy szemészeti ügyeletén. 4 RELATÍV KONTRAINDIKÁCIÓ LEGGYAKORIBB OKAI • Szemészeti betegségek: csökkent könnytermelés, félszeműség, tar­tós lokális kezelést igénylő sze­mészeti betegség (pl. glaukóma). • Nem szemészeti betegségek: a szervezet védekezőképességének tartós meggyengülésével járó be­tegségek (pl. autoimmun betegsé­gek). • Egyéb okok: A lencseviselést befo­lyásoló alig vagy egyáltalán nem megváltoztatható környezeti té­nyezők (pl. munkahelyi por, füst, vegyszergőzök). Idetartozik egy különleges ok, a gyermekkor is. A gyermekkor minden szakában szükség lehet kontaktlencse vise­lésére, pl. optikai, terápiás célból, vagy sportoláshoz. Ma már a kon­taktlencse minden életkorban vi­selhető, ha erre a feltételek adot­tak. Megfelelő indikáció alapján a gyermekkor bármely szakában is viselhető a kontaktlencse, azon­ban biztosítani kell a rendszeres szülői, vagy gondozói felügyele­tet, alacsonyabb életkorban pedig a rendszeres szemész szakorvosi ellenőrzést is. Serdülőkortól (tiné­dzserkortól, 13 évtől) a lencsevi­selés tiltása azt is eredményezhe­ti, hogy a serdülőkorú gyermek el­lenőrizhetetlen minőségű lencsét szerez be magának. Időleges kontraindikáció Az időleges kontraindikációk közül a legveszélyesebbek a fertőző beteg­ségek. A betegségek eredményes te­rápiája után lehet csak ismét kon­taktlencsét illeszteni. Leggyakrabban előforduló IDŐLEGES KONTRAINDIKÁCIÓK • Szemészeti betegségek: blepha­ritis, hordeolum, chalazion, ent­ropium, ectropium, ptosis, lago­phthalmus, dacryocystitis, dac­ryoadenitis, conjunctivitis, ptery­gium egyes formái, keratitis, ul­cus, erosio, iritis, iridocyclitis, a szemben fennálló gyulladásos fo­lyamatok, egyes szemcseppek időszakos alkalmazásának szük­ségessége (pl. pupillatágító). • Nem szemészeti betegségek: fer­tőző betegségek (pl. influenza), erős legyengüléssel járó betegsé­gek, átmeneti öntudatlan állapot­tal járó betegségek, műtéti megol­dást igénylő betegségeknél a műtét időszaka és a kezdeti posztoperatív szak (egyéni elbírá­lást igényel). • Egyéb okok: A környezeti vagy munkahelyi körülmények olyan átmeneti változása, amelyek a lencseviselés szövődményeinek kialakulását okozhatják: pl. po­ros, piszkos helyen való munka­végzés (7). A LENCSEVISELÉS MÓDJAI Rendszeres viselési módok • Napi viselés: a lencse viselése a nap meghatározott szakában tör­ténik rendszeresen ismétlődő jel­leggel, amely lehet csak napköz­ben (éjszaka nem), vagy csak al­váskor (a ritkábban használatos ortokeratológiai módszer szerint). • Kiterjesztett viselés: a lencse vise­lése folyamatos nappal és éjszaka maximum 1 hétig. • Folyamatos viselés: a lencse vise­lése folyamatos nappal és éjszaka maximum 1 hónapig. • Változó időtartamú viselés: ugyanannak a lencsének kiter­jesztett vagy folyamatos viselése napi viselési móddal váltogatva (nem ajánlott). A napi viselés a legelterjedtebb a lágy- és keménykontaktlencsék vi­selői között egyaránt. Jelenleg ez számít a legbiztonságosabb lencse­viselési módnak is, mivel a lencsék a napi használat után rendszeresen tisztításra, fertőtlenítésre kerülnek, kivéve a napi „eldobható" lágylen­cséket. Mivel ez utóbbi lencséket nem ajánlatos újra viselni, levételük után nem kell tisztítani, fertőtlení­teni. A speciális hátsófelszín-geo­­metriával gyártott ortokeratológiai keménylencséket szintén rendsze­res napi viselési móddal viselik, azonban a viselés az alvás időtar­tamára vonatkozik. A lencsék fajtá­inak javasolt viselési ideje: a) Lágylencsék: általában 12 óra, maximum 16 óra. b) Keménylencsék: általában 12 óra, de a magas gázáteresztő len­cséknél sem tanácsos meghalad­ni 16 órát. A kiterjesztett és folyamatos viselé­si módot a páciensek általában ké­nyelmi szempontból választják, el­kerülve ezzel a lencse napi felhelye­zésével, levételével és ápolásával járó kényelmetlenségeket. A lencse­viselés biztonsága szempontjából a lencseviselők nagy többségénél ezek a viselési módok jelenleg nem ajánlottak. Megfelelő környezeti té­nyezők esetén csak olyan pácien-129

Next

/
Oldalképek
Tartalom