Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013-09-01 / 3. szám
A vakság okai Magyarországon • A diabéteszes retinopathia aránya az előző hazai vizsgálathoz viszonyítva csökkent a vaksági okok közt, jelenleg 13,6%-át adta az összes vaksági esetnek. Míg az előző felmérésben a 2. leggyakoribb vaksági ok volt hazánkban, e vizsgálatban a vakság 3. leggyakoribb oka, csakúgy, mint egy angliai és egy német nemrégiben készült felmérésben (4, 8). Az Egyesült Államokban szintén a glaukómát követte a sorrendben (22). • A myopia aránya enyhén csökkent az elmúlt évek magyarországi felméréseihez képest, jelenleg az esetek 10,8%-át teszi ki. A csökkenés feltehetően nem a betegség incidenciájának csökkenéséből adódik, inkább a többi vaksági ok nagyobb előfordulásának a következménye. A nőket jóval nagyobb arányban sújtja ez a betegség, amit mások is leírtak (7, 11). • Az atrophia nervi optici a vakság 5. leggyakoribb oka a jelen felmérés szerint, a betegek 6,3%-ában volt ez a vaksági ok. Előfordulási aránya a vaksági okok közt lényegében nem változott. Aránya a Rotterdam Study-ban a jelen felméréshez hasonlóan 6%, Angliában alacsonyabb, 4,1% volt (4, 12). • A katarakta korábbi gyakori előfordulásával ellentétben már nem szerepel a fő vaksági okok között. Magyarországon 1983-ban a vakság 2. leggyakoribb oka volt 22%os részesedésével (25), majd aránya az évek során folyamatosan csökkent. Jelen vizsgálatban már csak az okok 1,6%-át alkotta. Ehhez hasonlóan a fejlett országokban az elmúlt években készült felmérésekben a katarakta nem szerepelt a fő vaksági okok közt (4, 7, 8). A katarakta megoldása sebészi, így az általa okozott vakság előfordulása jól jellemzi az adott terület szemészeti ellátását. Hazánkban az elmúlt években fokozatos emelkedés figyelhető meg a szürkehályog-mű tétek számában 1995-ben még csak 28 867, míg 2008-ban már 65 975 műtétet végeztek (19). 2012-re pedig 75106-ra nőtt az elvégzett szürkehályog-műtétek száma (20), ami alapján a katarakta sebészeti ráta 7539. • A vakság centrális okainak növekvő arányában szerepet játszhat a populáció elöregedése, aminek következtében a vaszkuláris eredetű betegségek egyre nagyobb morbiditást eredményeznek. A vakok és gyengénlátók egyesületeitől nyert adatok értékelhetőségét számos tényező korlátozza, ezért messzemenő következtetések ezek alapján nem vonhatók le. Az értékelhetőség egyik fő korlátja, hogy mivel az egyesületekbe való belépés önkéntes, a belépők száma csak töredéke a vakok valós létszámának, így incidenda nem számolható. Másrészt a belépők szelektált betegpopulációt képviselnek, amelynek korösszetétele lényegesen eltérhet a vakok valós korösszetételétől, ez pedig hatással van a vaksági okok összetételére is. Korlátozó tényezőik ellenére, a vakok és gyengénlátók egyesületei adatainak alkalmazása, könynyű elérhetőségük miatt kézenfekvő, ezért külföldön több statisztika is készült ezek alapján, többek között Angliában, Dániában, Németországban és Ausztráliában is (2, 4, 5, 7, 8). Tény, hogy a regiszter ott sem tartalmazza az összes vak beteget, lényeges különbség viszont, hogy külföldön az egyesületi tagsághoz kötött a vaksági támogatás. Ezért náluk a belépők száma jóval magasabb, így a vaksági okokra és a vakság incidenciájára vonatkozóan is hasznos adatok nyerhetők. A Tolna és Győr-Moson-Sopron megyei egyesületben kapott eredmények nagyon hasonlóan alakultak a korábban ugyanebben a 2 megyében más módszerrel végzett felmérés eredményeivel. Az akkori és a mostani eredmények alapján is megállapítható, hogy a magyarországi vaksági okok megfelelnek a nyugati országokban elmúlt években találtakkal az AMD alacsonyabb részesedésétől eltekintve, ami a vizsgált populáció korösszetételéből is származhatott. Feltételezhetjük, hogy sok idős beteg nem lép be az egyesületekbe, egy részük pedig talán nem is jut szemészeti ellátáshoz. Másik lehetséges oka, hogy míg külföldön a diabéteszes retinopathia és a glaukóma terápiája jobban megoldott, így ezek folytán ritkábban alakul ki vakság, addig hazánkban ezek a betegségek teszik ki a vaksági okok jelentős hányadát, ezáltal csökkentve az AMD arányát az okok közt. Harmadik lehetséges magyarázat az AMD nyugati országokhoz képesti aluldiagnosztizáltsága lehet hazánkban. Következtetés A vakság leggyakoribb okai hazánkban is csakúgy, mint a többi fejlett országban krónikus szembetegségek, amik elsősorban az idős korosztályt érintik, ezért a populáció elöregedésével számítanunk kell ezen betegségek következtében látásukat vésztők számának növekedésére. A jelen felmérés is alátámasztja, hogy a megelőzésben elsősorban az időskori macula degeneráción, a glaukómán és a diabéteszes retinopathián van a hangsúly Az AMD által okozott vakság a jövőben várhatóan emelkedni fog hazánkban is, csakúgy, mint a többi fejlett országban (8). Bár az emelkedést enyhíthetik a hatékony széles körben elterjedő kezelési módok, de még nem találtak annyira hatékony terápiát, ami a populáció elöregedéséből származó emelkedést ellensúlyozni tudná (18). Leghatékonyabbnak jelenleg az intravitreális anti- VEGF terápia lokális lézerkezeléssel és az intermedier stádiumban alkalmazott vitamin-profilaxis együttes hatása tűnik (18). A glaukóma által kialakuló vakság megfelelő és idejében elkezdett kezeléssel megelőzhető, ezért fontos a szemészeti vizsgálatok alkalmával felfedezni a betegséget, valamint a rizikócsoportba tartozó betegek szűrésére is gondot kell fordítani, hiszen a glaukómás betegeknek akár 50%-a nem tud a betegségéről (23). A diabéteszes retinopathia által ki-
