Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)

2012-07-01 / 2. szám

Through a Glass Darkly1

550 nm körül a legnagyobb), az expozíciós időtol és a célterület abszorpciójától. A rövidebb hullámhosszú sugarak kevésbé képesek mélyre hatolni, így az ultraibolya sugárzás, pl. ívhegesztés során, a szaruhártya felszínes rétegeit károsítja, így alakul ki a Keratitis photoelectrica. A hoszszabb hullámú, infravörös sugarak mélyebbre hatolnak, pl. az izzó vas hatására a kohászoknál gyakrabban alakul ki katarakta. A fényenergia hatása lehet fotokémiai, termikus, illetve mechanikai (2).

A reflexes védekezési mechanizmusok (pislogás, a pupilla szűkülése stb.) normál körülmények között megvédik a szemet, ezért ritkaság, hogy a természetes fény ideghártya-károsodást okozzon. Az ilyen jellegű károsodásokra leggyakoribb példa a napfogyatkozás. Közismert tény hogy Petőfi Sándor bal szeme is károsodott, amikor pápai diákként tartósan, védőüveg nélkül belenézett az 1842. évi napfogyatkozásba (3).

Megfelelő körülmények között a természetes napfény is képes az ideghártyát károsítani, Erre példa Kettesy Aladár professzor úr 1956- ban végzett híres kísérlete, amely során egy maculalyuk miatt retinaleválásban szenvedő beteget a napba nézetve, solaris koagulációval gyógyította (1).

A természetes fény fotokémiai és termikus hatást képes kifejteni a retinán, a mechanikus hatáshoz sokkal nagyobb fényintenzitás szükséges. Ilyen fényintenzitással csak a lézerfény rendelkezik. A lézer (LASER) betűszó: jelentése fényerősítés stimulált fénykibocsátás útján. A XX. század találmánya, segítségével nagy energiájú, monokromatikus, koherens, csak csekély mértékben divergálódó sugár hozható létre. Elméleti alapjait Einstein már 1917-ben publikálta, de az első működőképes készülék csak 1960-ban készült el. Felhasználása igen jelentős: az iparban, a szórakoztató

iparban, a gyógyászatban, így a szemészetben is. Az első lézerkészülékkel végzett orvosi beavatkozás szemészeti jellegű volt és 1963-ban, 3 évvel az első működő készülék megjelenése után végezték (6). A jelentős elterjedésük ellenére, viszonylag ritka a lézeres készülékekkel történő, véletlen szemsérülés. Egyik legismertebb ilyen eset, amelyet a világsajtó és az internetes fórumok is tárgyaltak, 2008-ban, Oroszországban, Kirzhachban, egy zenei fesztiválon történt, a hirtelen támadt esős időjárás miatt a szabadtéri színpad felé műanyag tetőt feszítettek, ez a szabadtéri alkalmazásra készült, látványelemként alkalmazott lézerkészülékek fényét visszaverte a szórakozó fiatalokra, akik közül közel harmincán szenvedtek maradandó látáskárosodást (lásd: wwwmusicforever.hu/index.php/ hirek/23-hirek/2208-lezeres-baleset-egy-oroszorszagi-bulin.html). Az ún. diódalézerek megjelenésével gyors elterjedésnek indultak a kis területet erős fénnyel megvilágító, elemmel működő, viszonylagosan kis teljesítményű lézer pointerek, vagy „mutatópálcák”. Ezek gyakran kis, kulcstartóra szerelt készülékek. Még nemzetközi öszszehasonlításban is ritka, hogy ezek a készülékek szemészeti eltérést okozzanak (7, 9, 12). A károsodás mértéke függ a lézerfény hullámhosszától is, mivel a csapok és a pálcikák abszorpciós maximuma különbözik. A zöld lézerfény látáskárosító hatása így kifejezettebb, mint a vörös lézerfénynek. Magyarországon, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, 1998 novemberében, az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (továbbiakban OKK-OSSKI) javaslatára, megtiltotta a távol-keleti gyártmányú, ún. „kulcstartó” lézerek forgalmazását (5). Ilyen készülékek azonban könnyen beszerezhetőek a környező országokból, ahol játékszerként árusítják, vagy, amint esetünkből is kiderül: az interneten keresztül. Az egészség-1 . ábra: A beteg által vásárolt, 3. В osztályba sorolható lézer pointer

ügyi szempontból kontrollálatlan körülmények között gyártott készülékek között előfordulhat olyan, amelynek kibocsájtott lézer energiája meghaladja az egészségügyi határértéket. Esetünkben lézer pointer által okozott retinasérülést ismertetünk.

Esetismertetés

17 éves fiú betegünk a Vatera nevű internetes oldalon keresztül jutott a lézer pointerként hirdetett készülékhez (1. ábra). A készülék zöld fényt bocsátott ki. Játékszerként használta, örömmel konstatálta, hogy ha sötét papírra világít a készülékkel, a papír füstölögni kezd. Ezt követően egy tükör segítségével próbált különböző irányokba világítani. Ekkor a lézerfény a tükörről visszaverődve, egyenesen a jobb szemébe világított. Látása azonnal megromlott. Felvételi státusából kiemelendő: Visus jobb oldalon: 0,5 (excentrikusán), üveg nem javít; bal oldalon

1,0. Jobb oldalon: ép elülső szegmentum. Tiszta törőközegek. A funduson: közvetlenül a foveola alatt közel félkör alakú, halvány, szinte fehér terület látható, széle éles, mérete kb. 1/8 papilla-átmérőnyi (2. ábra). Bal oldalon ép viszonyok.

Vizsgálatok: látótér-vizsgálat (Central

10-2 Threshold test, Humphrey 740i, CZM Inc. USA): jobb oldalon fokális érzékenységcsökkenést mutatott. OCT-vizsgálat (Zeiss Cirrus, CZM Austria) felvételekor a foveola alatt pigmentepithel károsodást mutatott, a pigmentepithel