Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)

2012-07-01 / 2. szám

Bacterial keratitis

kezelést 24 óráig felfüggesztjük, és ezután végezzük el a vizsgálatot. A keratitis 48 óra utáni megítélését szemlélteti a 12. ábra. Amennyiben a folyamat 1 hét alatt sem stabilizálódik, és a javulás nem egyértelmű, az antibiotikumok felfüggesztése után ismételt mikrobiológiai mintavétel szükséges, célszerű ebben az esetben a mikrobiológiai laboratóriummal konzultálni, esetleges speciális táptalajok és tenyésztési módok miatt. Amennyiben ez is eredménytelen, cornea biopszia végzése indokolt (Id. a 7.3 fejezetet). A kezelés eredménytelensége miatt ismételten át kell gondolni a keratitis etiológiáját, addigi kezelését és elkülönítő diagnosztikáját. Ezeket az eseteket a 8.3 és 9. fejezetben tárgyaljuk.

8.1.4 Cycloplegia és

MYDRIASIS

A bakteriális keratitis kezelésének nagyon fontos adjuváns részét képezi, és az effektiv antibiotikumok és gyulladás ellenes szerek használata mellett sem nélkülözhető! A corpus ciliare hyperaemiája és spazmusa a beteg számára rendkívül kellemetlen fájdalommal és diszkomfort érzéssel járhat. Ennek megszüntetése a beteg panaszainak csökkentésén kívül a gyulladásos folyamatra is kedvezően hat. Úgyszintén küzdenünk kell a kísérő iritis miatt kialakuló hátsó synechiák ellen is. A pupillatágítás az iris „nyugalomba helyezése” mellett kipréseli a gyulladásos exsudatumot az irisből, és a tágított pupilla kevésbé képes a lencsetokhoz tapadni.

Cycloplegia és pupillatágítás céljára súlyos bakteriális keratitis esetén az erős paraszimpatolitikumok jönnek szóba, elsősorban az atropin 1%, scopolamin 0,25%, esetleg homatropin 2%, melyek sűrű adására is szükség lehet. Amennyiben már meglévő hátsó synechiák oldása szükséges, fenti szerek mellé szimpatomimetikumok is adhatók (phenylephrin HC1, NeoSynephrin 2,5%-10%). Enyhébb esetben elegendő lehet cyclopentolat (Humapent 5 mg/ml) vagy tropicamid (Mydrum 5 mg/ ml) használata is.

8.1.5 KOLLAGENÁZ GÁTLÁS A cornea szöveti destrukciójában a kórokozók által termelt proteázok és elasztázok, valamint a cornea szövetében termelődő matrixmetalloproteinázok jelentős szerepet játszanak. Logikusnak tűnik, hogy az ulcus további mélybe terjedését és az esetleges perforáció veszélyét a proteázok gátlásával csökkenthetjük. Helyileg adható kollagenáz-gátló szerek az EDTA, az N-acetilcisztein (Mucomyst), medroxyprogesteron, az ilomastat (Galardin), és az alfa2-makroglobulin, amely a savóban megtalálható. Kollagenáz-gátló hatással rendelkezik a tetracyclin és doxycyclin is. A kollagenáz-gátló szerek szerepe a perifériás ulceratív keratitisben egyértelműen pozitív, azonban bakteriális keratitisben ellentmondásos. Pseudomonas keratitisben a baktérium által termelt proteázok gátlásával kedvező eredményeket értek el állatkísérletekben (4). Mások szerint bakteriális keratitisben nincs szerepe a kollagenáz gátló kezelésnek (25). Amennyiben a baktériumokat hatékonyan eradikáltuk, és a cornea hámosodása és/vagy az ulceráció nem mutat javulást, és a potenciális toxikus okokat is csökkentettük (pl. az antibiotikumok cseppentési sűrűsége) a saját savó óránkénti adása kedvező hatású lehet. A kollagenáz gátláson kívül a hámosodást is serkenti.

8.1.6 SZTEROIDOK A helyi kortikoszteroid kezelés megítélése bakteriális keratitis esetén ellentmondásos. Egyértelmű klinikai bizonyítékok nem támasztják alá a szteroidkezelés hatékonyságát (2, 31). Elméletileg gyulladáscsökkentő hatása előnyös lehet, valamint a hegesedést gátló hatása is. A szteroidkezelés szemészeti mellékhatásai és kockázatai is jól ismertek. Szteroidokat a bakteriális keratitis kezelésének kezdeti szakaszában ne adjunk! Később is mindenképp ellen javaik ismeretlen kórokozó (és ismeretlen etiológia) esetén. Amennyiben az infiltrátum az optikai tengelyben van, az infekció már kontrollált, és egyértelmű javulás mutatkozik, az antibiotikum-kezelés kiegészítéseként kisadagban adható (kezdetben 1-2 x, majd további javulás esetén 2-3 x) (2, 14). Legtöbbször az antibioti-