Szemészet, 2011 (148. évfolyam, 1-4. szám)
2011-03-01 / 1. szám
24 ív Szemészet nem könnyű elkülöníteni a fissura orbitalis superiort (a szemmozgató izmok szemüregbe való belépési helyét) érintő kórfolyamatoktól, ezért gyakran a spheno-cavernosus szindróma kifejezést használják az ilyen kórállapotok leírására.' Amennyiben az orbitában kialakult laesio a foramen opticum vagy az orbitacsúcs felé terjed, és a látóideg funkcióját rontja, akkor beszélhetünk „orbitacsúcs-szindróma” fennállásáról. A fentiekből következik, hogy az orbitacsúcs-szindróma jellemzője az exopthalmus mellett az opticus neuropathia miatti látáscsökkenés, valamint a III., IV, V/l. és VI. agyideg együttes bénulásából következő totális ophthalmoplegia. Az orbitacsúcs-szindróma leggyakrabban az orbitában lévő neoplasma esetén, autoimmun gyulladásos betegségeknél, traumát követően, gombás és bakteriális fertőzésekben, syphilisben és vascularis folyamatokban fordul elő, és csak ritkán társul herpes zoster fertőzéshez:9 a PubMed adatbázisban végzett keresés alapján eddig öt ilyen leírás ismert.2,3,5'6'81ü Célunk egy idős férfi betegünk esetének ismertetése kapcsán felhívni a figyelmet a ritka kórisme diagnózisára, a kezelés lehetőségeire, valamint a betegségnek az alkalmazott kezelés melletti lefolyására. Esetismertetés Klinikánk ambulanciáján 2008 júniusában a Bőr- és Nemikórtani Klinika kérésére egy 85 éves férfi konziliárius vizsgálatát végeztük el a bal szem szemhéjainak kisfokú duzzanata miatt, akinél a herpes zoster vírus fertőzés miatt először hólyagos bőrelváltozások jelentek meg a n. trigeminus első ága által beidegzett dermatomában. A beteg 3x500 mg iv. Herpesin (aciclovir), valamint helyi dezinficiens és hámosító kezelést kapott. Az általános anamnézisből kiemelnénk egy prostata-carcinoma miatti műtétet 11 évvel korábban, valamint a hát jobb oldalán diagnosztizált malignus melanomát. A beteg szemészeti anamnézisében prosztaglandin-monoterápiával (Xalatan, latanoprost) kezelt kétoldali simplex glaucoma és progrediáló cataracta szerepelt. A betegnek szemészeti panasza nem volt, szemrései nyitottak voltak, látóélessége mindkét oldalon 5/15 volt, amin további korrekció nem javított. A szemnyomást Goldman applanációs tonometriával 11/14 Hgmm-nek mértük. A bal V/l-s agyidegnek megfelelően beszűrt régiót, duzzadt szemhéjakat láttunk ptosis nélkül, réslámpás vizsgálattal a jobb szemen békés elülső szegmentumot, előrehaladott maghomályt, míg a bal szem esetében chemoticus conjunctivát, kis fokban oedemás, csökkent érzékenységű corneát észleltünk. Az elülső csarnok közepesen mély és tiszta volt, az irisen transzilluminációval atrophiás területeket láttunk, a pupilla fényre renyhén reagált, a lencsében sárgás maghomályt észleltünk. Lokálisan antivirális és antibakteriális kezelést javasoltunk 5-ször aciclovirkenőcs (Telviran) használatável és 5 x 1 csepp Neomycin cseppentésével, az elülső szegmentum izgalmi tünetei miatt kiegészítve mydriaticum adásával (3x1 csepp Humapent, cyclopentolate). Öt nappal később a beteg kontrollvizsgálatán a bal szem látóélessége 5/50-re csökkent és a bal oldalon teljes ptosis jelentkezett. A bulbus kissé lefelé, befelé addukált helyzetben állt, és a vezetett szemmozgások vizsgálatakor a szem addukcióban és lefelé csak minimális fokban, ezen kívül egyik irányban sem mozdult ki (2. ábra). A conjunctiva kifejezetten vérbővé vált, a cornea hátlapján pigmenteket és felszínének centrumában festődő területet találtunk. A Hertel-vizsgálat oldalkülönbséget mutatott (12/15 mm/120 mm-en). A megkezdett szemészeti kezelés folytatását írtuk elő, amit lokális hámosító kezeléssel egészítettünk ki dexpanthenol (Corneregel) használatával. 2. ábra. Az V/l. ág herpeses bőrpanaszainak kialakulását követő ötödik napon kialakult ptosis, ophthalmoplegia és exophthalmus. Jól látható a chemoticus conjunctiva vérbősége. Egyenes előre tekintő szemállásban a bal szem mélyebb szemállásban látható a jobb oldalihoz képest. A vezetett szemmozgások során a bal szem felfelé tekintési és abdukcióbénulása, valamint jobbra tekintéskor némi addukciós gyengeség látható (a beteg írásos beleegyezését adta a róla készült fényképek tudományos célú közléséhez) Hernádi Krisztina
