Szemészet, 2011 (148. évfolyam, 1-4. szám)
2011-03-01 / 1. szám
148. évfolyam (2011) 25 Az első vizsgálatot követő hetedik napra a szemhéjduzzanat lelohadt, a bőrön lévő vesiculák pörkösödni kezdtek, az exophthalmus azonban kifejezettebbé vált (Hertel-exophthalmometria: 12 mm o. d./15 mm o. s. 120 mm-en) és a látóélesség kml-re romlott. Réslámpás vizsgálattal tág episcleralis ereket láttunk, valamint az elülső csarnokot 1/3-nyi magasságban kitöltő hyphaemát, a szélen vékony izzadmánnyal. A В-scan ultrahangvizsgálat tiszta üvegtesti teret és körben fekvő retinát ábrázolt. A kezelést 5x1 Ultracortenol (prednisolon) cseppentésével és 48 mg Medrol (methylprednisolon) tabletta szedésével egészítettük ki, mert az elülső szegmentumokban közvetlenül a herpesszel összefüggő eltérést nem láttunk. Az orbita-MRI a bulbus hátsó falának megfelelően 1-2 mm-es szövetszaporulatot írt le, aminek a tumoros vagy gyulladásos eredete nem volt egyértelműen eldönthető (3. ábra). В-képes ultrahangon a hátsó fal mérsékelt megvastagodása és a n. opticus hátsó fali belépésénél a Tenon-rés kiszélesedése volt megfigyelhető. A 15. napon a beteget gyógyuló bőrtünetekkel átvettük Klinikánkra. ahol 4x800 mg Telviran (aciclovir) és 80 mg iv. methylprednisolon (Solu-Medrol) kezelést indítottunk lassan csökkenő dózisban. Mivel a bőrtünetek a kezelés mellett regrediáltak, a beteg általános állapotát tekintve pedig panaszmentes volt, betegünket 12 nap múlva változatlan látóélességgel bocsátottuk otthonába 4x800 mg aciclovir (Telviran) per os kezelés és szoros observatio mellett. Helyi kezelésnek a bal szembe lxl csepp latanoprost (Xalatan), 5x1 csepp dexamethason és tobramycin kombinációját (Tobradex), 3x1 cyclopentolate (Humapent) cseppentését és 3x1 csepp dexpanthenol (Corneregel) használatát javasoltuk. Másfél hónap múlva a beteg látásélessége szubjektiven és objektiven is kismértékben javult (a bal szemen 0,5 mou), szemnyomása 10 Hgmm volt. Szemhéja részlegesen nyílt, a vezetett szemmozgások vizsgálatakor az addukciós paresis megszűnt, azonban felfelé tekintéskor és abdukcióban változatlanul plegia volt megfigyelhető. Újabb másfél hónap elteltével bal szemén további látásjavulást tapasztaltunk (a látóélesség 5/50-re javult), szemhéja a közepesnél jobban nyílt és vezetett szemmozgása csak felfelé tekintéskor maradt el. 3. ábra. Az orbita MR-felvételén a bal bulbus hátsó falának megfelelően 1-2 mm-es szövetszaporulat látható Fél évvel az első vizsgálat után a bal szemhéj inkomplett ptosisát láttuk, exophthalmus nem volt látható (Hertel-exophthalmometria: 12 mm o. AJ 12 mm o. s. 120 mm-en), a conjunctiván minimális érágasság volt megfigyelhető, a vezetett szemmozgások vizsgálata során a bal szem egyenes előre tekintő állásban (primary position) enyhe konvergens kancsalító szemállásban volt, ami mérsékelt abdukciós bénulásra mint maradvány tünetre utalt, a vezetett szemmozgások abdukcióban kis fokban elmaradtak (4. ábra). A legjobb korrigált visus jobb oldalon 5/30 volt, a bal oldalon azonban 2 mou-ra romlott, melyet progrediáló cataractával magyarázunk. A réslámpás vizsgálatkor statusában lényeges változást nem találtunk. Megemlítendő, hogy az utolsó kontroll óta eltelt időszak alatt a beteg hátáról a szövettani diagnózis szerint 4. ábra. Hat hónappal a panaszok jelentkezése után a ptosis jelentősen csökkent, a kötőhártya-belövelltség enyhült, a bal szem egyenes előre tekintő állásban (primary position) enyhe konvergens kancsalító szemállásban, a vezetett szemmozgások abdukcióban kis fokban elmaradnak Herpes zoster fertőzés mellett kialakult orbitacsúcs-szindróma esete
