Szemészet, 2011 (148. évfolyam, 1-4. szám)

2011-06-01 - Supplementum

Szemészet Supplementum I 34 A legújabb képalkotó eljárások szerepe az opticus atrophiák differenciáldiagnosztikájában Szatmáry Gabriella Hattiesburg Clinic, Neuroophthalmológiai Osztály, Hattiesburg, Mississippi, USA Célkitűzés: A non-invazív képalkotó eljárások átfogó ismertetése, különös tekintettel az opticus atrophia differenci­áldiagnózisára, és kialakuló szerepe a minimálisan invazív operációs kezelésben. Módszer: Az előadó saját adatbázisából esetismertetéseken keresztül bemutatja azon tipikus és ritka betegségek kli­nikai és képalkotó jellemzőit, melyek opticus atrophiát okoznak. Eredmények: A non-invazív képalkotó eljárásoknak kritikus szerepük van nem csak a neurooftalmológiai betegségek diagnózisában, a betegség követésében hanem potenciálisan a minimális beavatkozással járó műtéti kezelésben is. Következtetés: A legújabb funkcionális és strukturális képalkotó eljárások ismerete lehetővé teszi korábban kezelhe­tetlen betegségek felismerését és terápiáját. Differential diagnosis of optic atrophy with emphasis on state-of-the-art neuroimaging techniques Gabriella Szatmáry Hattiesburg Clinic, Neuro-Ophthalmology, Hattiesburg, Mississippi, USA Objective: Comprehensive review of non-invasive neuroimaging techniques, including imaging assistance for intraop­erative minimally invasive surgery, and its role in the complex differential diagnosis and treatment of optic atrophy. Method: Review of clinical and imaging findings of various neuro-ophthalmic diagnoses with the final common path­way of optic atrophy utilizing case presentations from the author’s personal dataset. Results: Non-invasive imaging techniques are crucial diagnostic and follow-up tools with potential future role in as­sisting with minimally invasive operative treatments. Conclusion: The knowledge of the newest, evolving functional and structural imaging techniques enable the ophthal­mologist to recognize and treat previously untreatable conditions. Az új sclerosis multiplex terápiák szemészeti vonatkozásai Bencsik Krisztina Szegedi Tudományegyetem, Szeged, Neurológiai Klinika A sclerosis multiplex (SM) kezelésében 15 éve a betegség aktivitásának csökkentésére és a progresszió lassítására az úgynevezett immunmoduláló gyógyszerek állnak rendelkezésünkre. Az elmúlt két évben újabb gyógyszerek kerültek bevezetésre, ezek a natalizumab és fingolimod. Ezen új monoclonalis antitest terápiák hatékonyabbak a hagyomá­nyos immunmoduláló szereknél, ugyanakkor mellékhatás-profiljuk sokkal kedvezőtlenebb. Mellékhatásuk miatt, csak második vonalbeli készítményként törzskönyvezettek, azon betegek számára, akiknél a betegség aktivitása az első vo­nalbeli immunmoduláló gyógyszerek alkalmazása mellett is fennáll. A natazilumab legsúlyosabb mellékhatása a hosz­­szú távú kezelés mellett jelentkező progresszív multifocalis leucoencephalopathia (PML). A PML-re utaló neuroló­giai tünetek közül az egyik legfontosabb az occipitalis lebeny érintettsége miatt a hirtelen kialakuló látótérdefektus. A fingolimod a szfingozin-l-foszfát-receptor modulátor mellékhatásaként macula-oedema jelentkezhet, ezért uveiti­­sen átesett, valamint diabetes mellitusos betegek esetén csak rendszeres szemészeti ellenőrzés mellett alkalmazható. Mindezek alapján az új SM-terápiát csak neuroradiológiai ellenőrzés és neurooftalmológiai konzultáció mellett al­kalmazhatja a beteget gondozó neurológus. Magyar Szemorvostársaság Neuroophthalmológiai Szekciójának Szimpóziuma

Next

/
Oldalképek
Tartalom