Szemészet, 2010 (147. évfolyam, 1-4. szám)
2010-09-01 / 2. szám
82 Szemészet 1. ábra. A bal szem bulbaris kötőhártyája alatt temporálisan elhelyezkedő fonalféreg 2. ábra. Az eltávolított, feltekeredett féreg Vizsgálatát követően azonnali műtéti eltávolítás mellett döntöttünk. A várakozás ideje alatt idegentest-érzése fájdalommá fokozódott. A réslámpás vizsgálatok és fotózás alatt a féreg mozgása fokozódott, valószínűleg a melegre vagy a fényre. A féreg eltávolítására szemészeti műtőben került sor. Humacain cseppel végzett érzéstelenítés után a férget csipesszel rögzítettük, a kötőhártya megemelése után azon kis sebet készítettünk, majd ezen keresztül a mozgó férget egyben eltávolítottuk (2. ábra). A kötőhártyaseb olyan kicsi volt, hogy varratot nem igényelt. A kötőhártya alatti területet Betadinnal bőségesen kimostuk és antibiotikumos kötést (Ung. Neomycini) helyeztünk fel. A beteget másnapra kontrollvizsgálatra rendeltük vissza. Ekkor a kötőhártya lobmentes, a beteg panaszmentes volt. Vérképében eosinophilia nem igazolódott. Tekintettel urológiai és fül-orr-gégészeti panaszaira, illetve a féreg egyéb helyeken történő előfordulásának lehetőségére, konzíliumokat kértünk. Fül-orr-gégészeti gócot nem találtak, urológián jobb oldali provokálható inguináiis sérvet írtak le, azonban újabb gócot ők sem találtak. Az ANTSZ-től kapott információ szerint a szakirodalomban leírt adatok alapján a féreg emberben nem szaporodik, ezért a sebészi eltávolításon felül nem szükséges szisztémás antihelminthicus kezelés, így a beteg szisztémás antihelminthicus kezelésben nem részesült. Az eltávolított férget fiziológiás sóoldatba tettük és az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézetének Parazitológiai Osztályára küldtük azonosításra. Az azonosítás szerint a parazita egy kb. 10 cm hosszú juvenilis nőstény Dirofilaria repens (3. ábra). 3. ábra. Az eltávolított fonálféreg Petri-csészében A fénymikroszkópos képen a féreg feji vége látható (4. ábra), jól kivehető a test egész hosszában végighúzódó tápcsatorna, ill. a test felszínére nyíló két ivarnyílás, melyek arra utalnak, hogy az egyed egy fiatal nőstény volt. A parazita hisztológiai azonosításában a többrétegű cuticulája, a test átmérője, formája, a felszíni hosszanti kiemelkedések segítenek.6 A betegtől a fertőzés lehetséges forrására vonatkozó adatokat gyűjtöttünk. Megtudtuk, hogy munkahelyén tartanak kutyát. Belvárosi területen, kertes házban él, de otthonában nem tart állatot. Édesanyjánál lakáson kívül tartott macska van. Szomszédjának két vadászkutyája van, melyeket rendszeresen oltanak ugyan, de ezek a kutyák végleges gazdaként szerepet játszhattak a fertőzésben. Rókát, görényt, egyéb vadon élő ragadozót a lakókörnyezetében vagy annak közelében nem látott. Nagy valószínűséggel az adriai nyaralásának nem volt köze a fertőzéshez, de ezt kizárni sem lehet. Bár nem emlékszik biztosan szúnyogcsípésre, a fertőzés nagy valószínűséggel 3-4 hónappal ezt megelőzően egy az arcon, a szem körüli területet ért szúnyogcsípés során történt. A vért szívó szúnyog nyálával a szervezetbe juttatta a mikrofilariát, mely a kötőszövetben kifejlődött, majd a laza szövetekben vándorolt, egészen a kötőhártya alá. A beteg háromhetes kontrollvizsgálata során az eltávolított féreg helyén minimálisan tágultabb kötőhártyaereket találtunk, de egyebekben teljesen ép volt az elülső statusa és a visusa teljes volt. 4. ábra. Az eltávolított fonálféreg fejének fénymikroszkópos képe 125-szörös nagyításban Makáry Györgyi
