Szemészet, 2009 (146. évfolyam, 1-4. szám)
2009-12-01 / 4. szám
Szemészet 146. évfolyam (2009) 170 A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza Szemészeti Osztályának (osztályvezető főorvos: Dr. Vastag Oszkár) közleménye További adatok a trachoma magyarországi történetéhez* Ványai Natália, Csáki Monika, Vastag Oszkár Összefoglalás: A II. világháború tragikus következményeként 1944-től kényszerű népvándorlás kezdődött Tolna megyében Bonyhád környékén, a Völgység falvaiban. A Bácskát, Baranyát megjárt 3000 bukovinai székely család a kitelepítésre ítélt svábok lakta falvakban talált új otthonra. Közöttük gyakori volt a trachoma. A Völgység lakosságának 15%-a lett fertőzött, amely arány a legmagasabb volt Magyarországon. A betegségelleni küzdelemmel a pécsi szemészt, dr. Strilich Lajost bízták meg, aki 1947-ben Bonyhádon kezdte meg munkáját. Közel 500 000 szűrést végzett munkatársaival. Trachomagondozót, fektetőt, majd szemészeti osztályt, kórházat szervezett és vezetett. Munkája eredményeként a nyilvántartott trachomások száma az 1948-ban 1524 regisztrált esetről 1959-ben 97-re csökkent, majd Tolna megye fokozatosan trachomamentessé vált Kulcsszavak: trachoma Magyarországon, Tolna megyében, történet Ványai N, Csáki M, Vastag O: Data relating to the history of trachoma in Hungary Summary: Towards the end of the Second World War, from 1944 a forced migration began in the Völgység villages around the town of Bonyhád in Tolna County. About 3000 members of the Székely people (originally from Bukovina) moved from Bácska and Baranya Counties to find new homes in villages previously occupied by Swabians, who had been forced to leave. Among the Székely people, trachoma was a common disease. 15% of the population of Völgység was infected, which was the highest rate in Hungary. An ophthalmologist from Pécs, Dr. Lajos Strilich, was put in charge of the fight against the disease. He began his work in Bonyhád in 1947. He and his colleagues screened almost 500 000 people. He founded and directed a Trachoma Care Centre and later became director of the hospital and head physician at the Department of Ophthalmology in Bonyhád. In consequence of his successful work, the number of registered patients with trachoma decreased from 1524 in 1948 to 97 in 1959, and Tolna County subsequently became trachoma-free. Key words: trachoma in Hungary, trachoma in Tolna County, history Kolozsvári és mtsai korábbi összefoglaló közleményükben adatokat szolgáltattak a trachoma magyarországi történetéhez.4 A jelen közleményünkben a Tolna megyében lezajlott eseményeket kívánjuk bemutatni. A II. világháború tragikus következményeként átrendeződött Tolna megye, benne a Bonyhád környéki területek (ún. Völgység) lakosságának összetétele is megváltozott. A kényszerű népvándorlás 1944-től vette kezdetét.1,7 Ennek előzményeként 1941-ben a Délvidékre, Bácskába bukovinai székelyeket telepítettek, akik a front közeledtével innen 1944-ben Baranyába, majd 1944-45-ben Tolna megyébe kerültek. Ezzel egy időben a török hódoltság után letelepedett sváb lakosság jelentős részét internálótáborokba küldték, majd 1946-tól kezdve Németországba telepítettek ki megközelítőleg 12 ezer embert. A görög polgárháború idején, 1948-49-ben görög menekültek települtek le Magyarországon. A tolna megyei Hőgyészen, a volt Apponyi-kastélyban gyermekotthont alakítottak ki, ahová 200 görög-macedón gyermek került. A bukovinai menekültek között magas volt a trachomás fertőzöttség, amelyen a kényszerű vándorlás és a háborús viszonyok is rontottak. Az ezen a vidéken korábban alig előforduló betegség robbanásszerűen terjedt el a völgységi járásban, amely így az ország legfertőzöttebb területévé vált. A korra jellemző adat, hogy míg a világon a vaksági okok között a trachoma aránya 6% volt, addig Magyarországon 10%, a Völgységben pedig elérte a 20%-ot. A megbetegedések aránya is igen magas volt, átlagban elérte a 15%-ot, de a falvakban 2-80% között ingadozott. Az egészségügyi kormányzat észlelte a súlyos közegészségügyi problémát, és intézkedéseket tett a járvány felszámolására. Egy 1945-ben megjelent népjóléti miniszteri rendelet az országot tíz trachomakörzetre osztotta, hogy szervezett kereteket biztosítsanak a betegség elleni küzdelemben. A VIII. számú - Tolna, Baranya és Somogy megyét magában foglaló - körzetben a munka megszervezésével és irányításával Strilich Lajos pécsi szemészt bízták meg. Strilich Lajos 1903-ban született Zomborban. Iskoláit szülőhelyén, Zentán és Kalocsán végezte. Pécsett szer*A cikk a „100 éves a Magyar Szemorvostársaság Jubileumi Kongresszus”-on elhangzott előadás alapján készült. Ványai Natália
