Szemészet, 2009 (146. évfolyam, 1-4. szám)
2009-12-01 / 4. szám
146. évfolyam (2009) 171 zett orvosi diplomát, majd szemész szakorvosi képesítést. A Zemplén megyei Mádon, majd a bácskai Óbecsén mint községi orvos, 1944^17 között a Pécsi Szemészeti Klinika trachomaosztályán dolgozott.2,3,5,6 Gazdag szakmai tapasztalatokkal felvértezve került Bonyhádra 1947-ben, hogy az ott létesített trachomagondozó állomást felszerelje és a betegség elleni küzdelmet megszervezze. Strilich rendkívüli orvosi elhivatottsággal végezte munkáját. Emellett emberi értékei, szorgalma, szívóssága, humánummal párosult szigora, voltak kinevezésének preferenciái. Heroikus harca a betegség leküzdésére, a betegek makacs ellenszegülésével, valamint az előítéletek, babonás hiedelmek ellenszelével megküzdve, több mint 10 évig tartott. Ekkor, 1958-59 időszakában, a higiénia térhódításával, az antibiotikumok alkalmazásba vételével a járvány összeomlott. Eközben Strilich Lajos és munkatársai elvégeztek mintegy 500 000 szűrést, létrehoztak a járásban hat gondozási kört, megküzdöttek a menekült státuszú görög gyermekek hőgyészi otthonában kitört járvánnyal. 1947-ben a gyógyítás még gyermekcipőben járt. Abrázióval, a trachomás csomók mechanikus lekaparásával, lápiszos, ezüstoldatos ecseteléssel, kamillás kimosással próbáltak eredményt elérni. A Völgység járásában a nyilvántartott trachomások száma 1944-ben 0, 1945-ben 180, 1948-ban 1524, 1955- ben 652, 1959-ben 97 fő volt. A szövődményes betegek ellátására 12 ágyas fektető részleget alakított ki a gondozóban. A járvány csúcspontján, amikor már 40 beteg zsúfolódott össze, egy ágyban ketten is feküdtek. 1954-ben Strilich engedélyt kapott egy új, 40 fő ellátására alkalmas pavilon felépítésére. 1958-ra, az épület elkészültére azonban a „trachomaháború” a végét járta, így vált a trachomagondozó 100 ágyas járási kórházzá 1959-ben, melynek első igazgatója Strilich Lajos lett. A hivatali teendőkkel nehezen birkózó, a trachoma hadállásai elleni harcban megfáradt Strilich 1960-ban lemondott igazgatói beosztásáról, de a szem- és trachomaosztályt nyugdíjazásáig, 1970-ig vezette. Strilich Lajost „érdemes és eredményes munkássága elismeréséül” 1950-ben a Magyar Népköztársaság Érdemérem ezüst fokozatával, 1970-ben a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. 1955-ben Érdemes Orvos kitüntetésben részesült. Szakmai tevékenysége mellett részt vett Bonyhád kulturális és közéletében. Szimfonikus zenekart szervezett, vezényelt. Tanácstag volt a helyi községi tanácsban. Hoszszú ideig a bonyhádi római katolikus egyházközösség képviselőtestületének világi elnöke. Színes egyénisége, szakmai tevékenysége, erkölcsi tartása e tájék legeredetibb jelenségei közé emelték. 1979 januárjában hunyt el, hamvai a bonyhádi katolikus temetőben nyugszanak. Köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk Steib Györgynek, a Bonyhádi Városi Könyvtár munkatársának a közlemény megírásába nyújtott értékes segítségéért. Irodalom 1. Füzes M.: Forgószél, Be- és kitelepítések dél-kelet Dunántúlon 1948-49. Pécs, 1990. 2. Győrffy Salacz Gy.: Magyarországi szemorvosok életrajzi adatai. Magyar Szemorvostársaság. 2004; 208. 3. Haida T: Személyes közlés 4. Kolozsvári L., Szabó E., Hidasi V: A trachoma magyarországi történetéhez. Szemészet 2008; 145: 82-84. 5. Steib Gy.: A bonyhádi Kórház története. Bonyhád, 2009. 6. Steib Gy.: Személyes közlés 7. Tóth A.: Kitelepítések Magyarországon 1945-48. Kecskemét, 1992. Levelezési cím; Dr. Ványai Natália TMÖ Balassa János Kórháza, Szemészeti Osztály 7100 Szekszárd, Béri B. Á. u. 5-7. E-mail: vanyai.natalia@tmkorhaz.hu További adatok a trachoma magyarországi történetéhez
