Szemészet, 2009 (146. évfolyam, 1-4. szám)
2009-10-01 / 3. szám
Szemészet 146. évfolyam (2009) 120 Tájékoztató adatok a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) tevékenységéről és a szemészeti rehabilitáció egyes kérdéseiről A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) kérdőíves felmérést végzett a szemorvosok körében. A „Szembetegségek megelőzéséről és a látássérült személyek rehabilitációjáról” című elemzésben (http://www.fszk.hu/rpi/tanulmanyok/fszk-szemeszet-elemzes.pdf) 2009 júniusában számolt be arról, hogy a segítségre szoruló látássérült betegek milyen arányban keresik fel a szemorvosokat. Az egyik kérdés a súlyos látásromlást, esetenként vakságot okozó betegségek gyakoriságára vonatkozott. Az elemzés második része arra keresett választ, hogy a szemészorvosok milyen kapcsolatban állnak az FSZK által koordinált elemi és foglalkozási rehabilitációt végző regionális központokkal. A 193 válaszadó közül a megkérdezettek 95%-a gondolta úgy, hogy a cukorbetegség, 79%-a, hogy a glaucoma, és 58%-a, hogy az időskori maculadegeneráció esetén lehetne elkerülni a súlyosabb következményeket (1. ábra). Az eredmények rámutatnak, hogy az orvosok szerint a betegek 29,9%-a nem megy időben szakorvoshoz azokban az esetekben, ahol emiatt súlyos látáscsökkenés vagy teljes látásvesztés alakulhat ki. Ezzel összefüggésben a szemészek válaszai szerint az országos szűrőhálózat működésével és a lakosság jobb felvilágosításával évente 1200-1800 ember látását lehetne megmenteni, miközben éves szinten 4-6000 ember veszíti el a látását (Németh J., Frigyik A., Vastag O., Göcze R, Pető T., Elek I.: Vaksági okok Magyarországon 1996 és 2000 között. Szemészet 2005; 142: 127-133.) Dr. Németh János, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója kérdésre válaszolva az elemzés legfontosabb eredményének tekinti, hogy a szemész szakemberek a lakosság felvilágosítását és a szűrőhálózat kiépítését tartották a legfontosabb teendőnek annak érdekében, hogy a jelenleginél többen menjenek el sze-Cukorbetegség Glaucoma Időskori maculadegeneráció Retina betegségei Cataracta Nervus opticus betegségei Myopia Egyéb О 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 Személyek száma 1. ábra. Milyen betegségeknél lehetne az eljárások fejlesztésével megelőzni a súlyosabb következményeket? mészorvoshoz, mielőtt késő lenne segítséget kérni (2. ábra.) Az elemzés második része arra keresett választ, hogy a szemészorvosok milyen kapcsolatban állnak az FSZK által koordinált elemi és foglalkozási rehabilitációt végző regionális központokkal. Az egészségügyi rehabilitációt az FSZK által koordinált elemi és foglalkozási rehabilitáció követi a látássérült személyek ellátásában, előbbi felkészít többek között az önellátásra, közlekedésre, a számítógép használatára; utóbbi a munkavállalásra. Budapesten 2005-ig évente 70 látássérült jutott ellátáshoz, vidéken egyáltalán nem volt szolgáltatás. Áttörést jelentett, amikor 2008-ban nyolc országos központtal kiépült a regionális rehabilitációs hálózat, 2009-ben pedig további egy központ létesült. Ennek köszönhetően az ellátottak száma a 2009-es adatok szerint várhatóan 400-500 főre, a korábbiak 6-7-szeresére emelkedik. A szemészorvosok válaszai alapján a rehabilitációs központok és az egészségügyi intézmények esetében legnagyobb arányban az állami fekvőbeteg-ellátásban (66,7%) van együttműködés, a legkevésbé a szakrendelők esetében (17,1%). Tehát, a szemészek jelentős része nem irányítja tovább a betegeket a rehabilitációt végző regionális központokhoz. Ehhez - a szemészorvosok válaszai szerint - elsősorban személyes tapasztalatra és információra lenne szükségük a rehabilitációs központok tevékenységeiről és eredményeiről. Összegezve, a két szegmens hatékonyabb együttműködése szükséges, hogy a látássérültek jelentős része ne maradjon ki a társadalmi integrációt segítő rehabilitációs rendszerből, ezáltal jobb egészségi, mentális és egzisztenciális színvonalon élhessen. A látássérültek és a szemész szakemberek figyelmébe ajánljuk az FSZK által koordinált országos hálózatban működő elemi és foglalkozási rehabilitációs központokat: Közép-Magyarország: Vakok Állami Intézete, Szempont Alapítvány, Siketvakok Országos Egyesülete; Észak-Alföld: Kiemelten Közhasznú Fehér Bot Alapítvány; Dél-alföldi Régió: Kreatív Formák Alapítvány; Dél-dunántúli Régió: Ki-Látás Közhasznú Alapítvány; Nyugat-dunántúli Régió: Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete; Észak-magyarországi Régió: Búzavirág Alapítvány; Közép-dunántúli Régió: Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete. A kérdőív 10-es kérdése arra vonatkozott, hogy ha van, akkor melyik szervezettel van kapcsolata a válaszadó intézményének. Az előző kérdésnél 77-en említették, hogy együttműködnek valamelyik rehabilitációs központtal, közülük 69-en ezt nevesíteni is tudták. 32 intézményt, összesen 73-szor említettek. A 32 szervezet közül említés szintjén 14 foglalkozik rehabilitációs tevékenységgel is (53 említés), a másik 18 valójában ezt nem végzi Berta László
