Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)
2007-03-01 / 1. szám
40 Szemészet Inc.) még több szempontból is tökéletlen volt. A rendelhető paraméterek szűk spektruma nehezítette az illesztését és számos komplikáció alakult ki viselése során. Magúén és mtsai 1991-ben 46 keratoconusos eset illesztési eredményéről számoltak be. A 15 hónapos követési idő végére mindössze 6-an hordták az eredetileg rendelt Satum II lencsét.10 Előrelépést jelentett a Softperm (Ciba Vision) megjelenése, melynél sikerült a kemény és lágy rész kapcsolatát tökéletesíteni, továbbá a centrális rész keménységét kopolimerizációval fokozni.7 Indikációját elsősorban olyan keratoconusos, nagyfokú asztigmiás, traumás sérült és szaruhártya-transzplantált szemeken történő kontaktlencse-illesztés jelentette, mikor a hagyományos (lágy, RGP) kontaktlencsét nem sikerült illeszteni.4 A lencse stabilitása egyedülállónak bizonyult pellucid marginális degenerációban is.2 Leggyakrabban mégis keratoconusos és transzplantált szemeken alkalmazták. Binder és mtsai 22 esetben illesztették szaruhártya-átültetés után és az esetek többségében a kiindulási szemüvegkorrekciónál lényegesen jobb vízust értek el. Eredményeik alapján 4 dioptria feletti cornealis asztigmiánál hibrid lencse illesztését javasolták.1 A Softperm lencsével olyan jó látóélességet értek el, hogy szimulált harci körülmények között (többek közt repülőgépeken) is tesztelték a szemüvegviselettel szemben.1 A Softperm hibrid kontaktlencsével kapcsolatos leggyakoribb problémának a lencse centrális és széli részének szétválását, valamint a nehézkes be és kivételt találták. Rubinstein és mtsai 14 irreguláris asztigmiás esetet dolgoztak fel és a Softperm lencseillesztés utáni kitűnő látóélességet emelték ki.14 Magúén és munkacsoportja ugyancsak az irreguláris asztigmia korrekciós lehetőségeit vizsgálta. 49 esetet közöltek, ahol az alapdiagnózis keratoconus, szaruhártya-átültetés és refraktív sebészeti beavatkozás utáni állapot volt, és összehasonlították a korábbi Satum II lencsét az újabb Softpermmel. Tapasztalataik szerint egyértelműen a Soft♦ 4. ábra. A negyediknek választott, és végül a próbalencserendelés alapjául szolgált КС 6,5/7,8 kontaktlencse. Optimális centrális festékgyülem jelzi a centrális kemény rész megfelelő bázisgörbületét. Széli gyűrődést nem láthatunk. A kisebb perifériás buborékok megengedettek, a korong és a széli szaruhártya nagyfokban eltérő rádiuszára utalnak perm lencsével voltak az eredmények jobbak. Hátrányként emelték ki viszont, hogy a Softperm kontaktlencse viselése mellett gyakran alakult ki festődő cornealis abrasio, és a páciensek egy része nehézkesnek találta a lencse kezelését.9 A fentieken túl az első generációs hibrid lencsék további hátrányokkal is rendelkeztek. Leggyakrabban a szakadékonyságot, a rendelhető paraméterek szűk skáláját és a centrális rész relatíve alacsony oxigénáteresztő-képességét említik.13 Ez utóbbinak különös jelentőssége van.12 Owens leírta, hogy Softperm viselése után normál és keratoconusos szemeken egyaránt szignifikánsan nő a corneavastagság.12 A SynergEyes kontaktlencse ezen a téren igazi újdonságot jelent. A lencsét 2005-ben fogadta be az FDA (Food and Drug Administration, USA) a rendelhető kontaktlencsék listájára. A hivatalos leirat szerint a SynergEyes centrális kemény része Paflufocon D anyagú, oxigénáteresztő képessége 100, szemben a Softperm 14-es értékével.5 Az anyagválasztás hátránya a relatíve nagy, 42°-os nedvesedési szög, azonban az alacsony víztartalmú perifériás szegély ezt meglehetősen jól kompenzálja.4 5 * * * A lencse centruma kissé vastag, ugyanekkor ez nagyobb keménységet is jelent.5 A centrális és széli részt új szabadalom (HyperBond) alapján egyesítették, ami sokkal szilárdabb és stabilabb, mint a korábbi változatok. Jelentős újítás az is, hogy széles a centrális rész rendelhető mérettartománya és mindegyiket több különböző szegélygörbülettel is rendelhetjük. A szegély anyaga a korábbiakhoz hasonlóan alacsony víztartalmú, nem-ionos anyag. Esetünkben a jobb szemen hagyományos lencsével a billegés miatt nem sikerült megfelelő illeszkedést elérni. Ennek oka többek közt az volt, hogy nem volt megfelelő a bázisgörbület és túl kis átmérőjűek voltak a lencsék.16 A jobb szemen ugyancsak kipróbált Dyna Intra-Limbal lencse eredménytelenségét is a relatíve kicsi, 12,0 mm-es átmérőjével magyarázhatjuk. A SynergEyes lencse átmérője viszont 14,5 mm, ami a 6,75 mm-es korongot kitűnően áthidalja és hibrid természeténél fogva lehetőség van a centrális és széli rész bázisgörbületének független megválasztására. A SynerEyes lencse illesztésekor háromféle módon járhatunk el: használhatjuk az interneten elérhető lencsekalkulátort (SynergEyes A Lens Calculator), személyes tanácsadást kérhetünk a gyártó cégtől, vagy diagnosztikus próbalencsesorral saját magunk próbálhatjuk ki a lencsét. Saját tapasztalatunk is megerősítette Módis és mtsai közlését, miszerint a gömbfelszíntől jelentősen eltérő corneageometria esetén a Placido-elven működő hagyományosnál jobban használható az Orbscan korneatopográf.11 További előny, hogy a képalkotást ez utóbbinál nem befolyásolja a könnyfilm vastagsága és stabilitása.11 Az illesztés során nem az átlagos szaruhártya-görbületet, hanem a transzplantátum görbületét vettük alapul. A topogramon jól láthatóan a korong egyenletesen, viszont igen meredeken görbült (56,00-57,00 dioptria / 6,02-5,91 mm), emiatt a keratoconusos sororozatból (КС) kellett próbalencsét választani. Esetünkben az első diagnosztikus lencse a kornetopográfia alapján kiválasztott КС 6,9/8,5-ös lencse volt. Ez mindkét görbületét tekintve nagyobb, azaz laposabb volt a véglegesnek választottnál. A kemény rész laposságát a halvány, tehát elégtelen centrális festékgyülem jelezte, a perifériás lágy szegély lazaságára pedig a széli barázda és a túl nagy buborék utalt (3. ábra). A centrálódás sem volt Tönköl Tamás
