Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)
2007-03-01 / 1. szám
10 Szemészet szimmetrikus válasz figyelhető meg, a korai RÍ válasz hiányzik. A pislogási reflex kialakulására jelentős hatással vannak az agykéreg és a bazális ganglionok felől jövő ingerületek is. A reflexes pislogás disszociációja figyelhető meg agykérgi károsodáskor, kómában és Huntington-betegségben. Az alvás non-REM fázisában a fény-, hang- és elektromos ingerre adott pislogási válasz csökken, latenciaideje megnyúlik, ezzel szemben RÉM fázisban ellenkező irányú változások tapasztalhatóak. Az alvás RÉM fázisában az OO izom spontán bazális aktivitása figyelhető meg.28 6.3. Az akaratlagos pislogás szabályozása Az akaratlagos pislogás fázisai és jellemzői nem térnek el a spontán pislogástól, csupán a kérgi iniciáció dominál. A pislogás kérgi központja nem elsősorban a faciális régió, hanem inkább a középvonali frontalis régió.78 Emberben ellenoldali RÍ válasz figyelhető meg. Az RÍ, R2, R3 válaszok kifejezettebbek. Bálint-szindrómában (kétoldali parieto-occipitalis károsodásban) elvész a spontán pislogás, viszont a reflexes és az akaratlagos pislogás intakt marad, ami az egyes pislogási fajták szabályozásának különbözőségét támasztja alá.94 7. A pislogás szerepe a szem kiszáradás elleni védelmében A szemfelszínen elterülő könnyfilm nem pusztán törőközeg, súrlódást csökkentő anyag, vagy éppen kommunikációs csatorna a conjunctiva és a cornea között, hanem fontos védőtápláló feladatokat is ellát. A könnymirigyben megtermelt könny szétterül a szemfelszínen, majd részben (10%) elpárolog, illetve részben (90%) temporal felől nasal felé terelődve a ductus nasolacrimalison át az orrgaratba elvezetődik.88 7.1. A pislogás szerepe a könny szétterülésében A pislogás csökkenése a könny elégtelen disztribúciója révén még megfelelő könnytermelés esetén is szemszárazságot okozhat.88 Több évtizedes megfigyelés13,22 hogy a szemrés temporalis részébe cseppentett 1 pl fluoreszceinoldat már egyetlen pislogás után is tökéletesen eloszlik. A folyadék először az alsó szemhéj felső szélénél található alsó könnymeniscusba kerül, majd komplett pislogáskor a felső szemhéj emelése teríti ki onnan a szemgolyó felszínére. (Érdekes módon, 1 pl-nél jóval kevesebb oldat eloszlatásához több pislogásra van szükség.) Mivel a normál spontán pislogások túlnyomó többsége inkomplett, a cornea alsó része nem mosódik és nedvesedik olyan gyakran, mint a felső rész. A könnyfilmben természetesen előforduló részecskék biomikroszkópos követésekor98 pislogás után szintén felfelé irányú mozgás detektálható a könny kiterülése során, majd mintegy 1 mp elteltével a részecskemozgás megszűnik, és a könnyfilm egy ideig stabil marad, utána felszakad. Az egyik modell6,13 szerint a pislogás nyitó fázisában a felső szemhéj elmozdulása gyorsan kiteríti a corneán a könnyfilm vizes és mucinrétegét, majd viszonylag lassabban a lipidréteg felületi feszültség hajtotta felfelé irányuló mozgása ragadja magával az alsó meniscusban hátramaradt könny folyadékot. Ebben az esetben a könnyfolyadék reziduális vertikális áramlása is mozgatja felfelé a lipidréteget." A másik modell39 szerint a lipidréteg szétterülése az elsődleges, és azt követi a mucinréteg szétterülése. Mindazonáltal a szemrés kinyílását követő időszakban a könnyfilm mozgásának sebessége átlagosan 7,34±2,73 mm/s, a könny stabilizálódásához szükséges idő pedig 1,05±0,30 mp,68 illetve a lipidréteg kiterülése mintegy 2-3 mp-et vesz igénybe.6 Mindazonáltal a szemhéj nyitásakor ezen idő töredéke (0,1 mp) alatt halad át a felső szemhéj a corneán,22 majd a könnyfilm felső részén folyamatos vastagodás, az alsó részén pedig folyamatos vékonyodás figyelhető meg. Németh és mtsai26-21'64 korneatopográfiás mérések alapján leírták, hogy a legszabályosabb corneafelszín létrejöttéhez hosszabb (3-10 mp) idő szükséges, amit könnyfilmfelépülési időnek neveztek el, melynek hosszát nem befolyásolta a pislogás komplett vagy inkomplett módja. Mindazonáltal ráirányították a figyelmet arra, hogy az összevethetőség érdekében egy teljes pislogás után, előre megadott időben javasolt elvégezni a korneatopográfiás méréseket, mivel azok a pislogás egyes fázisaiban eltéréseket mutatnak.65 Wasca hullámfront-analizátorral történő refrakciómérések során66 a szem fénytörése szignifikánsan változik a pislogások közötti időtartamban. A mérési hiba a pislogást követő 6 másodperccel optimális, ezért ez az időpont javasolható hullámfrontmérések esetén. 7.2. A pislogás szerepe a könny film elvékonyodásában és felszakadásában Irodalmi adatok szerint39 egészségesekben a könnyfilm felszakadása 15-40 mp. Egy pislogást követően fokozatosan vékonyodik a könnyfilmréteg,62 majd általában 15-30 треп belül megszakad a könnyfilm folytonossága, és rendszerint még a száraz pontok megjelenése előtt kiváltódik egy következő pislogás, azaz a pislogások között eltelt idő általában rövidebb, mint a könnyfilm-felszakadási idő.22 Ismert, hogy a szemhéjak erős összeszorítása nyomást gyakorol a Meibom-mirigyekre, és a fokozott lipidexpresszió fontos szerepet játszik a lipidréteg fenntartásában.49 Továbbá Owens és mtsainak68 megfigyelései szerint a szemhéjak összeszorításával megnövelt lipidtartalom mintegy felére csökkenti a könnyfilm kiterülésének sebességét, vagyis ugyanannyi idő alatt mintegy feleakkora utat tesznek meg vertikális irányban a lipidrészecskék a szemrés nyitásakor, így, az első modell szerint kisebb stabilitású könnyfilm képződne, azonban a magas lipidtartalom inkább növeli a könnyfilm-felszakadási időt,20 vagyis stabilizálja a könnyűimet. A pislogás utáni könny kiterülés paramétereinek ismerete objektivizálhatja a könny minőségének becslését. Yap és mtsai-nak tanulmányában101 szoros korrelációt írtak le a könnnyfilm felszakadási idő és a pislogások között eltelt idők között, mely alátámasztja Prause és Norn72 hipotézisét, miszerint a könnyfilm felszakadása a normális spontán pislogás egyik stimulusa. A 0,24-1,45 pm/perc intenzitású párolgást és a könnyfilm cornea-epithel felé történő folyását figyelembe véve67 a szemhéjak mozgásának, vagyis az aktuális nyíróerőnek a függvényében széles határok között változhat a könnyfilm viszkozitása, mely fontos tényező a szemfelszín nedvesen tartásában. Más szavakkal, alacsony nyíróerőnél (kis szemVeres Amarilla
